Lukács László: A mezőföldi tanyák néprajza. A farmtanyák kialakulása és pusztulása a Mezőföldön a XIX - XX. században - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 32. (Székesfehérvár, 1998)

A parcellázás és a tanyásodás

63

39. ábra: Schneider Ferenc és családja a tanyaudvaron, 1953. Gelencsér Ferenc reprodukciója. Abb. 39: Ferenc Schneider und Familie im Hof des Farmgehöfts, 1953.

távolságról kellett volna a tanyába vezetni. A villanymotor a nehézkesebbb benzinmotorok helyett nagyban elősegítette volna a gazdaság további gépesítését. A silógödrök megépítésével a szarvasmarhaállomány takarmányozási struktúráját alakították volna át. A bálázógép nagyban elősegítette volna a tárolást, azon felül az új, bálás tárolási mód csökkentette volna a tűzveszélyt. (A gazdaság biztosítva volt a Magyar Királyi Adria Biztosító Társaságnál.) Az utóbbi, a háború kitörése miatt megvalósulatlan újításokat már a felnőtt fiúk tervezték. Közülük a legidősebb, István már arany kalászos gazda volt, s Ferenc is járt a székesfehérvári téli gazdasági iskolába.

A háború után pár évig ismét lendületbe jött a tanyai gazdálkodás, majd 1949 után napról-napra hanyatlott. Schneiderék számára külön szerencsétlenségnek számított, hogy 1948-49-ben tanyájukon vezették keresztül a 6-os számú főközlekedési út új szakaszát. Ez a tanya legelőterületének jó részét elfoglalta, földterületét kettévágta, ezzel a legeltetést, az állattenyésztést szinte teljesen lehetetlenné tette. A megöregedett édesapa 1949-ben nős fiai között osztotta szét a földterületet, ezzel azonban nem kerülték el a korszak kuláküldözésének megpróbáltatásait. Az apai örökség Ferenc kezéről 1956-ban, István kezéről 1958-ban került a termelőszövetkezetbe.

Gyakran vásároltak tanyát a nyugdíjas állami alkalmazottak is. Az ilyen tanyákra példa idős Nuszpl Péter Rácalmás Úsztató-dűlői tanyája, amely ma is áll Rácalmás és Dunaújváros között a 6-os úttól jobbra. (A terület ma Dunaújváros határához tartozik.) Nuszpl Péter legénykorában, a századfordulón édesapjával