Lukács László: A mezőföldi tanyák néprajza. A farmtanyák kialakulása és pusztulása a Mezőföldön a XIX - XX. században - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 32. (Székesfehérvár, 1998)

A parcellázás és a tanyásodás

47 még a század elején került a birtokába, és tőle vette meg az 1920-as években Gál Ferencné (született Breyer Rózsa). A tanya területe 135 kh volt. Tulajdonosaik költekező életmódja miatt, a föld seregélyesi és szolgaegyházi kisgazdáknak el­adásra került, így a tanya az 1940-es években végleg meg is szűnt." Gróf Festetics Sándor dégi földbirtokos parcelláztatta fel 1938-39-ben Ecsi- és Latyak-puszta területét, mintegy 1500 kh-at. A felparcellázott terület Mezőszentgyörgy és Dég közé esett. 5-10-20 kh-as parcellák kimérésével a kör­nyék (Mezőszentgyörgy, Siómaros, Lajoskomárom, Sárbogárd) parasztsága jutott földhöz. A föld egy részét a vételkor, a többit részletre fizették. Ecsi-puszta régi uradalmi épületeit: a földszintes kastélyt, a magtárt, az istál­lót és a cselédházat a sárbogárdi Tilinger József vásárolta meg 200 kh földdel együtt. Tilingerék ide költöztek. Latyak-puszta uradalmi épületeit Szőnyi András vette meg 300 kh földdel, amely négy dűlőbe esett. Cselédházak, nagy istállók, górék, pajta, gémeskút tartozott a régi pusztához. Szőnyi András lajoskomáromi parasztember volt, ott is voltak földjei. Kisuraságnak hívták. Tilingerék és Szőnyiék földjeiket cselédekkel műveltették. Szőnyiék 3-4 cselédcsaládot alkal­maztak. A Latyaki-dűlőben Kálmán Ferenc, Gál József, Tilinger Dezső, Pajor Sán­dor és Dezső József épített tanyát a frissen vásárolt 10-40 kh-as parcellájára. Raj­tuk kívül a legtöbb parcellatulajdonosnak csak fészere volt, ahol rossz idő esetén állataival együtt meghúzódhatott. Kálmán Ferenc a 18 km-re lévő Siómarosról járt dolgozni a 10 kh-as latyaki parcellájára. Istállót és kb. 4x4 m-es lakóhelyiséget épített ide, ahol a nagy munkák idején lakott. A mezőszentgyörgyi Gál József 1939-ben egy 10 kh-as parcellát vásárolt a Latyaki-dűlőben. Parcellája az Ecsi úttól az Attilai-dűlőig tartott. Először egy kunyhót építettek rá fából és kukoricaszárból. Kapáláskor, aratáskor a kunyhóban aludtak. Majd kutat ásattak, a lovak számára fészert, disznóólát építettek. Gál Jó­zsefnek hét lánya volt. Közülük a három legnagyobb leány a parcella közepén, legmélyebb részén vetette meg a tanya építéséhez szükséges vályogot 1940-41- ben. Ekkor építették a két szoba, konyhás, tomácos tanyai lakóházat, udvarán alá­pincézett nyári konyhával, magtárral, kamrával és istállóval. Valamennnyi épület alapját téglából, falait vályogból, tetejüket cserépből készítették. Gál József Mezőszentgyörgyön házzal és tagosítatlan földekkel rendelkezett. A falusi házat a tanya felépülése után eladták. Néhány évig még a tanyáról is munkálták a mezőszentgyörgyi földeket, majd azokat is eladták, mert a tanyától messze estek. Gál Józsefék a 10 kh-as parcellához még 60-70 kh földet béreltek a Hitel­­szövetkezettől. A megállapodás értelmében 15 évi bérlet után jutányos áron meg­vásárolhatták volna a bérelt földeket, de közbeszólt a háború. A Gál-tanya gazdál­kodásáról adatközlőm, Tóth Károlyné Gál Katalin (szül. 1930) tájékoztatott. Két lovat, 2 ökröt, 10 anyadisznót, 50 juhot, 100 tyúkot, libát, kacsát tartottak. Vetőgé­pük, ekéjük, ekekapájuk, kocsijuk, szánkójuk volt. Búzát (15 kh), kukoricát (20 kh), árpát, cukorrépát, cirkot, napraforgót, lencsét, szójababot, cukorborsót, babot, sárgarépát, mákot, dinnyét termesztettek. Szőlőt, nagy gyümölcsöst telepítettek. A i

Next

/
Thumbnails
Contents