Lukács László: A mezőföldi tanyák néprajza. A farmtanyák kialakulása és pusztulása a Mezőföldön a XIX - XX. században - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 32. (Székesfehérvár, 1998)
A parcellázás és a tanyásodás
40 Székesfehérváron és a környező településeken (Sárbogárd, Seregélyes, Kisláng, Szabadbattyán) kívül az ország távolabbi vidékeiről is telepedtek le a táci határ farmtanyáira. így Csőke Mihály Szolnokról jött, előbb feles dohányos volt a fövenyi uradalomban, majd 12 mh-on tanyát épített. Kis Béla kubikos a Csongrád megyei Öttömösről érkezett a táci repülőtér építésére, majd 5 mh-as tanyát vett, ahol gyümölcsöst telepített. A táci farmtanyák népe a szomszédos puszták, elsősorban Fövenypuszta lakóival együtt használta a jól szervezett uradalom intézményeit, létesítményeit. Fövenynek 1930-ban 375 lakosa volt (M. Stat. Közi. LXXXIII, 248). A pusztán 6 cselédház állt, mindegyikben 11 család lakott. A cselédházak mellett 2 dohányosház, kocsisház, béresház, iparosház, intézőlakás, a parádéskocsis és a kertész háza állt. Föveny keleti végében a bérlő, később a tulajdonos, Witz István kastélya emelkedett. Az állandóan foglalkoztatott cselédek mellett 120-250 Heves és Zala megyei 6 hónapos summás is dolgozott itt. Rajtuk kívül aratás és cséplés idejére abai, úrhidai részes aratókat is felfogadtak. Századunk első évtizedében épült meg a Székesfehérvárt délről kikerülő Szabadbattyán-Börgönd vasútvonal. Fövenypuszta megállójáról Szabadbattyánon vagy Börgöndön át Székesfehérvárra, Pusztaszabolcson át Budapestre szállíthatott az uradalom, utazhattak a puszta és a tanyák lakói. A tanyai asszonyok az állomásig vácskára akasztott 15 literes tejeskannákban a vállukon vitték hajnalonta a tejet a szabadbattyáni vagy a fövenyi állomásra. Innen vonattal Székesfehérvárra utaztak, ahol a vasútállomás melletti Búrtelep vasutas családjainál mérték szét a tejet. Már az első világháború előtt az uradalom iskolát építtetett Fövenyre, amely egy tanteremből és tanítólakásból állt. Előbb Krin Róza, majd az 1930-as évektől Becsei Sándor tanította itt Föveny, Pötölle pusztai és tanyai gyerekeit. Pötöllét lóvontatású gazdasági vasút kötötte össze Fövennyel, reggelenként ezzel szállították az iskolásokat is. A tanterem időszakonként templomul is szolgált. Szabadbattyánból az uradalom hozatta el fogattal havonta egyszer misézni a katolikus plébánost. A táci református lelkészt a tanyásgazdák hozták ki egy évben kétszer. Időnként orvosi tanácsadás és védőoltás színhelye is volt a pusztai iskola tanterme. A Fisi- és a Csetényi-tanya közötti fövenyi temetőbe nemcsak a puszták, hanem a tanyák népe is temetkezett. Említettem, hogy a Fisi-tanyában 1928-ban a tanyatulajdonos sógornője özv. Nagy Pétemé számára boltot is nyitottak. Ez szatócsüzlet volt, amelyben butelláztak is. A két puszta és a tanyák lakói, idénymunkásai vásároltak, ittak itt. Mivel attól féltek, hogy a tanyaudvaron időző vendégek elszórt cigarettavégekkel a tanyában tüzet okoznak, ezért 1932-ben a tanyától keletre, kb. 100 méterre a puszta felőli oldalon egy különálló boltot építettek, ahol tulajdonosának egy lakószobája is volt. Ide már kuglizó is épült, ahol vasárnap délutánonként a pusztai, tanyai férfiak szórakozhattak. A uohánysimítóban megrendezett farsangi, szüreti, erzsébeti és katalini bálokon a pusztai és tanyai fiatalokon kívül a falubeliek közül is sokan részt vettek. Ugyanígy a vasárnap délutánonként jó idő esetén a dohányosház végénél, esőben a dohánysimítóban zajló cuhárékon is együtt voltak. Utóbbi alkalmi táncmulatságon a muzsikálni tudó pusztaiak és tanyaiak citerával,
