Lukács László: A mezőföldi tanyák néprajza. A farmtanyák kialakulása és pusztulása a Mezőföldön a XIX - XX. században - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 32. (Székesfehérvár, 1998)
A parcellázás és a tanyásodás
38 földmívelési minisztérium 400 pengős hosszú lejáratú kamatmentes kölcsöne segítségével. Igaz, hogy szegényesen, lőrésszerű ablakokkal, egészségtelenül, de legalább nem szedtek újabb terhet a vállukra." (1984, 50) A Sárvíztől keletre jellegzetesen tanyás terület Székesfehérvár mai határának déli, Tác határának északkeleti része. Tác határában gróf Zichy János birtokainak jó részét az 1920-as években eladta, illetve felparcelláztatta. Fövenypuszta egy része (813 kh) 1927-ben a korábbi bérlő, Witz István, Külső-Fövenypuszta egy része (394 kh) 1925-ben dr. Molnár János székesfehérvári ügyvéd kezére került. Gróf Zichy János föveny- és pötöllepusztai birtokából (6096 kh) az első világháború után több alkalommal is parcelláztak (Radenich 1924, 89; F. Szabó 1932, 330; Gazdacímtár 1937, 103). Fövenypusztán mérték ki a 8 táci vitéz egyenként 15 khas vitéztelkét. Felparcellázták a Murvás (300 mh), a Rokkantdűlő (100 mh), a Telepi szőlő (150 mh) és a Körtélesi-dűlő (200 mh) területét 1924-25-ben. Fövenypuszta Vigyázó-dűlőjében 100 mh-at adott el 2-50 mh-as parcellákban a Földhitelbank Részvénytársaság 1927-ben. A parcellázás során több Amerikát járt ember is vett földet, ezeket amerikás földeknek nevezték. A Vigyázó-dűlőben a parcellázás után három tanyát építettek. Fisi Sándor (szül. 1887), az első tanya tulajdonosa is Amerikában, egy New-York melletti gumigyárban kereste meg 1913-20 között a földvásárláshoz szükséges tőke egy részét. Az egykori Zichy-birtokra 1904-ben telepített Kisláng községből vándorolt ki az Egyesült Államokba, s hazatérése után is itt dolgozott 1927-ig. A Vigyázódűlőben vásárolt 22 mh föld árának felét a vételkor, másik felét 25 évi részletre kellett megfizetniük az Országos Földhitelintézetnek. Minden év áprilisában és októberében 125 pengőt fizettek a banknak. Fisi Sándor 1928-ban építette fel a ma is meglévő tanyát. Az L-alakú lakóépület első szobájában velük együtt élő sógornője (özv. Nagy Pétemé) számára boltot is nyitottak. A másik két tanya tulajdonosai Seregélyesről származtak. Csetényi János házát és 8 mh-as szesszióbirtokát, Szűcs József 15 mh-ját, házát és szőlőjét adta el Seregélyesen, hogy a fövenypusztai parcellát megvehesse. A Csetényi-tanyához 22 mh, a Szűcs-tanyához 50 mh föld tartozott. Mivel Székesfehérvár határában nem volt nagybirtok, itt nem kerülhetett sor parcellázásra. A fehérvári Felső- és Alsóváros gazdái ezért a határukkal szomszédos táci határban, Külső-Fövenypusztán vettek parcellákat, amelyekre tanyákat is építettek. Egy részüknek a városban háza, földje volt, tanyájukban csak a cselédek laktak állandóan. Szatmári István és Szatmári József fehérvári nagygazdák tanyájában a cselédek éltek, de a tulajdonosoknak is volt kinn lakása, ahol a nagyobb munkák idején laktak. Fodor Pap Imrének háza volt Fehérváron, tanyája csak egy szobából és istállóból állt. Ő is csak a több napig tartó munkák idején lakott itt. A fehérváriak között akadt olyan is, aki a város határában eladott földjei árából vett parcellát a táci határban. így vette 20 mh-as parcelláját Langmár József Pötöllepusztán, amire farmtanyát épített, és ott élt.
