Lukács László: A mezőföldi tanyák néprajza. A farmtanyák kialakulása és pusztulása a Mezőföldön a XIX - XX. században - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 32. (Székesfehérvár, 1998)
A parcellázás és a tanyásodás
24 Csányból (Heves m.) feles dinnyést is foglalkoztattak. A tanyatulajdonos megtrágyáztatta, felszántatta a földet, amíg bele lehetett menni, addig ekekapával megekéztette, a többi munkát a feles dinnyés végezte, aki egész nyáron a dinnyeföldre épített dinnyéskunyhóban lakott. A 40 kh dinnyeföld termését vagonokban Budapestre szállították, ott értékesítették. Az 1930-as években a tanya állatállományához 8 ökör, 5 ló, 5-6 tehén, 10 anyadisznó és 20 hízó tartozott. A hízókat abai és sárkeresztúri cenzárosok közvetítésével budapesti kereskedőnek, vagy a székesfehérvári vásáron adták el. A pesti kereskedő teherautóval szállíttatta el a hízókat. Csibéket, kövérkacsákat a fehérvári piacra vittek. Libákat csak addig tartottak, amíg a tolira szükség volt a lányok stafírungjához. A tojást egy sárkeresztúri tojásszedő asszony kocsival hordta el. Vittek tojást és vajat a fehérvári üzletekbe (Illés-bolt, Héjj-testvérek boltja) is. A tejet egylovas csézával reggel-este az abai tejcsamokba hordták. Két pár lóval és kétszer négy ökörrel szántottak. Három ló húzta a 24 soros vetőgépet. Gabonahordáskor a két pár lóval és a két négyökrös fogattal dolgoztak. Az 1930-as években Tolnai Sándor egy falubeli kováccsal és cséplőgéptulajdonossal együtt traktort is vett, de mivel maga nem tudott vele dolgozni, ezért eladták. Két lovaskocsijuk, 2 ökrösszekerük, egy csézájuk volt. Felszerelésükhöz egyes-, kettesekék, kapálóekék, nehézfogasok, magtakarófogasok tartoztak. Előbb lovas járgánnyal, majd benzinmotorral hajtották a szecskavágót és a kukoricadarálót. A tanyán 5 cseléd dolgozott: 1 kocsis, 1 tehenes, 1 kanász, 2 béres. Utóbbiak a falubeli Sárközy-udvarban lévő cselédházban laktak. A feladatukhoz a szántásvetés mellett az állatok etetése is hozzátartozott. Voltak esztendők, amikor a pajtában 400-500 juhot is tartottak. Ezek mellé juhászt is szegődtettek. A tanyán lakó cselédjeik a konvencióban egy anyadisznót és a szaporulatát tarthatták. Az anyadisznó ki is járhatott a tanyához tartozó legelőre. A feles dinnyés az eladhatatlan, éretlen dinnyén disznókat nevelt. A cselédek, a dinnyés és a bolgárkertész konvenciójához napi egy liter tej is tartozott. Az állandó cselédek mellett 5 pár részesaratót foglalkoztattak. Ök az aratáson kívül a növényápolási munkákba és a betakarításba is bekapcsolódtak. Napszámért kapáltak, takarmányt kaszáltak, gyűjtöttek, kukoricaszárt vágtak, télen a kukoricamorzsolásnál dolgoztak. Részért krumplit szedtek, kukoricát törtek. A cséplést a masinásbanda a falubeli cséplés elvégzése után a tanyán részért végezte. A tanyához tartozó 1 kh szőlőt az aratók kapálták, permetezték, a kötözést a tulajdonos feleségének közreműködésével a cselédasszonyok végezték napszámért. Tolnai Sándor családjával együtt a tanyán élt és dolgozott. A gazdaság irányítását, a vásárlást és értékesítést maga végezte. Télen-nyáron fél órával korábban kelt, mint cselédei, a zabot minden reggel ő adta oda a lovaknak, s egész nap a közreműködésével folyt a tanyai munka. A Németh-tanya a kisparaszti farmtanyák csoportjába tartozott. Idős Németh Sándor (szül. 1891) csőri földműves tagosítatlan szesszióbirtokát és házát adta el 1924-ben, hogy az Aba Felső-Kajtori-dűlőben a 11 kh-as parcellát megvehesse. Ez a földterület 1893-ban már Hirschfeld Adolf 171 kh-as birtokához tartozott (Kállay
