Demeter Zsófia - Gelencsér József - Lukács László: Palotavárosi emlékek. Székesfehérvár - Palotaváros története és néprajza - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 31. (Székesfehérvár, 1990)
Palotaváros utcái
volt, amin legényeivel együtt részt vett a tobakosmester is, de legtöbbször fogadott napszámosokkal és fuvarosokkal dolgoztak, hogy minél gyorsabban végezzenek. Hogy a szömörcearatásban maguk a mesterek is részt vettek, bizonyítja a székesfehérvári tobak céh 1791-ben készült korsója, amely szömörcét arató tobakot ábrázol. Szömörcét arató, cserzókádban álló tobaklegény látható a fehérvári tobakok legénycéhének 1805-ben készült korsóján is. AVarga-csatornapart a városrész egykori cserzóvargáinak, a Csapó utca az itt lakó csapóknak az emlékét órzi. A csapók, más néven kallósok vagy ványolók a gyapjú alapanyagú posztó készítésének mesterei voltak. Posztóból nemcsak ruhadarabok (szűr, dolmány, nadrág), hanem pokrócok is készültek. Fényes Elek 1847-ben megjelent statisztikájában azt írja, hogy a fehérvári posztósok és pokrócosok száma a kilencvenet is meghaladja, s egy Csida nevű kereskedőnek posztógyára is van. A gyapjú tisztítása, fonása és szövése után a kallózás vagy ványolás következett. A Gajára épített Kallómalom vízi energiájával verték, tömörítették a megszőtt gyapjút, a kallózás közben folytonosan ömlő tiszta víz fehérre mosta a szennyes posztót. A Kallómalom épületeit még az 1925-ben készült térkép is feltünteti. Csapó utca nemcsak Fehérváron van, így hívják Debrecen egyik patinás utcáját is. A Rác utca népnévből képzett utcaneve gyakori névadási forma a közép- és az újkorban is. A középkori Fehérváron Olasz utcáról tudunk, ahol a városban letelepített „latinok” laktak. Ugyanígy a szomszédos Csórón Magyar és Német, Móron Magyar ésTót, Csákváron Német, Kálozon és Sárszentmiklóson Német, Dunapentelén Magyar,Tót és Rác utcát ismerünk. Utóbbiak a XVIII. századi telepítések során keletkeztek. Székesfehérvár-Palotaváros északi részét képező Rácváros főutcája a Rác utca volt, amelyben a XVI. század második fele óta összpontosult mindaz, ami a szerb (rác) nemzetiség itteni történetéhez kapcsolható: a Rác templom, a szerb iskola, a papiak, a szerb földművesek házai, az iparosok műhelyei, a kereskedők boltjai. Az utcanevek vizsgálata a városrész középkori helytörténete szempontjából is tanulságokkal szolgál. Feltűnő, hogy a XVIII. században még mindhárom fehérvári városrészben találkozunk Öreg utcával. A Belváros főutcája, a korábbi Nádor, ma Március 15. utca, amit a népnyelv a mai napig csak Fő utcaként emleget, a XVIII. században, a II. Józsefkori várostérképen még Öreg utcaként szerepel. A Felsőváros központjában a felsővárosi plébániatemplom mögött a Mórról és Zámolyról jövő utak találkozásánál volt a felsővárosi Öreg utca. Ezen a néven szerepel még Máder Jenő 1909-ben rajzolt várostérképén is. A széles utcát azóta beépítették, de ma is három kis köz köti össze itt a Móri utat az Úttörő utcával. Palotavárosban még a XVIII. század végén is Öreg utcának nevezték a mai Selyem utcát, így tüntetik fel a II. József-kori térképen. Tudjuk, hogy falvainkban, városainkban Öreg utca névvel a település legősibb, központi, főutcáját illették. A Fehérvár melletti Zámolyon ma is Öreg utcának hívják a fő utcát, szemben a később nyitott Új utcával. Pákozdon is az Öreg utcában laknak a törzsökös református telkesjobbágyok ivadékai, itt található református templomuk is. Ily módon Palotaváros régi főutcájának is az egykori Öreg utcát, a városrész középső utcáját, a Selyem utcát kell tartanunk. Az utcanevek vizsgálata nyomán született feltevésünket megerősítik a középkori régészet eredményei is. Siklósi Gyula, a Palotaváros területén ásatásokat végző régész elmondta, hogy a Selyem utcában hűzott kutatóárkok mindenütt középkori lakóházak falait hozták napvilágra. 43
