Demeter Zsófia - Gelencsér József - Lukács László: Palotavárosi emlékek. Székesfehérvár - Palotaváros története és néprajza - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 31. (Székesfehérvár, 1990)
Népi építészet a Palotavárosban
Palotaváros emlékművei közül az egykori Haltéren álló Mária-szobor érdemel említést. A provinciális barokk szobrot 1700-ban Vinzenz Vienboth székesfehérvári polgár azon a helyen emeltette, ahol Szapolyai János hamvait 1543-ban eltemették, miután a várost elfoglaló II. Szulejmán a királyi bazilikából kidobatta azokat (Fitz 1980, 118). Történelmi jelentőségű helyéről a 8-as számú főút építése miatt az 1970-es évek közepén pár méterrel elhelyezték, ugyanakkor restaurálták. Felirata az 1831. évi kolerajárványra emlékeztet: „Magyar Hazánk Nagy Boldog Asszonyának tiszteletére 1700-ban épült képét 1834-ben megújította az Epe Mirigy Dühétől harmadával megmenekedett Székesfehérvár.” Népi építészet a Palotavárosban „Székes-Fejérvár legcsinosabb vidéki városaink közé tartozik. Külvárosai ugyan a mezőgazdasággal foglalkozó nép egyszerű életmódját tükrözik vissza, de azért ezekben is vannak újabban szép utczák és közterek...’’Wekerle Sándor 1896-ban megjelent találó jellemzését a Palotavárossal kapcsolatban azzal egészíthetjük ki, hogy e városrész épületei a múlt században és századunk első felében a mezőgazdasággal, kisiparral és kiskereskedelemmel foglalkozó lakosság életmódját tükrözik. Ali. világháborút követő évtizedekben a Palotaváros lakosságának foglalkozási szerkezete ugyan nagy mértékben átalakult, életmódjában is jelentős változások következtek be, de ezek a változások csak igen kis mértékben tükröződnek a városrész mai arculatán. Ennek egyik oka, hogy a Palotavárossal kapcsolatban már az 1960-as évek elején felmerült a lebontás terve, így itt az elmúlt két évtizedben nem történhetett új építkezés. Új építkezésekre a II. világháborút követő évtizedben nem volt lehetőségük, a beszolgáltatásokkal és nagy adókkal terhelt, tönkrement kisparasztoknak, iparosoknak sem. Ily módon Palotaváros épületállománya - a tatarozás több évtizedes elmaradása miatt ugyan erősen leromlott állapotban - az egykori kisparaszti, kisiparos, kiskereskedő rétegek, foglalkozási csoportok életmódját, lakásviszonyait, építőkultúráját őrizte meg, egészen a városrész elbontásáig. A Palotaváros területén az alaprajzi elrendezés szempontjából három háztípussal találkozunk. A legrégibb házak, amiket valószínű, hogy már a XVIII. században is gyakran építettek, megegyeznek a Fejér megyében mindenütt általános középmagyar háztípussal. Ez nyeregtetős, hosszú ház, első szobából, szabadkéményes konyhából, és hátsó szobából áll. Aszóba kívülfűtős cserépkályhájának füstlyuka is a konyhai szabadkéményhez kapcsolódott. E házaknál rendszerint az utcafronton két kis ablak van. Ilyen tiszta formában a középmagyar ház Palotavárosban ma már sehol nem létezik, mivel a család szükségleteinek megfelelően, esetleg a lakók számára újabb konyhákat és szobákat ragasztottak a házhoz. Az így kialakult hosszú házakban ma gyakran 2-3 család is lakik. A házakhoz még gazdasági épületek (istálló, fészer, műhely) is tartoznak. Utcaképi szempontból figyelemre méltó, hogy ebből a háztípusból különösen sok megmaradt a Rác utcában. Valamenynyi ház az utcafrontra épült, ez különbözteti meg az azonos típusú házakból összeálló falusi utcáktól, ahol a házak előtt általában élőkért van. E háztípus nagyszerűen megfelelt az itt élő kisparasztság számára, mivel a ház végéhez tetszés szerint építhették a terménytárolásra használt kamrákat, az istállókat, fészereket és különböző ólakat. Ezekben a házakban gyakran iparosok és kereskedők is laktak. Ilyenkor az üzlet vagy a műhely az első szoba helyén volt. Az utcáról az egyik ablak helyére berakott ajtón keresztül léphettek be az üzletbe vagy a műhelybe. Ilyen házakon bezárt üzletajtókat a Palotaváros területén egészen a bontásig láthattunk. A másik háztípus alaprajzát tekintve a középmagyar ház egyik változata. Ilyen épületekkel a Fejér megyei falvakban sehol nem találkozunk. E házaknál az utcai első szoba mellé egy kisebb szoba kapcsolódik, aminek egy kis ablaka szintén az utcára néz. Az utcai homlokzaton három ablak látható. Ezek a házak is nyeregtetősek. Az utcai kis szoba nagyon 131
