Demeter Zsófia - Gelencsér József - Lukács László: Palotavárosi emlékek. Székesfehérvár - Palotaváros története és néprajza - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 31. (Székesfehérvár, 1990)

Palotaváros építészettörténete

55. ábra. A Rác templom a Palotavárosi Skanzenben. Gelencsér Ferenc felvétele, 1989.

és a metropolita közbenjárására még az év nyarán megérkezett a haditanácstól az engedély a „kápolna” építésére, de úgy, hogy „a fából és sárból való öreg épület méretét nem léphetik túl”. A kőből és téglából épített új templom még 1733-ban elkészült. A jezsuiták naplójából megállapítható, hogy az új templomot a régi helyére építették: „Kezdték építeni... azon a helyen, ahol az öreg is volt.” A városi tanács 1756-ból származó jegyzőkönyvéből tudjuk, hogy a fehérvári szerbek ebben az évben kezdték el templomuk tornyának építését. Ez ellen a jezsuiták ismét tiltakoztak, de az egyházközség a helytartótanácsnál „a pravoszláv metropolita unalmas ismételt kérelmével kieszközölte a kegyelmet és a jogot az épület (a torony) felemelésére.”

Az 1733-ban épült, később toronnyal kiegészített templomot 1771-ben, a ma is álló Rác templom felépítése után bontották el. A vállalkozó, Kerschoffer József kőművesmester a régi templom fölé építette a nagyobb, új templomot, „hogy az istentisztelet úgymint most,

124