Demeter Zsófia - Gelencsér József - Lukács László: Palotavárosi emlékek. Székesfehérvár - Palotaváros története és néprajza - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 31. (Székesfehérvár, 1990)
Bevezetés
Bevezetés Könyvünkben az 1980-as években lebontott, középkori eredetű városrész, Székesfehérvár-Palotaváros múltjával kapcsolatos kutatásaink eredményeit szeretnénk bemutatni. A XVIII-XX. században elsősorban földműves-iparos-kereskedő nyugati külváros lebontása, s helyén egy új városrész felépítése irányította figyelmünket gazdag múltjának feltárására. A Palotavárossal foglalkozó hivatásos és önkéntes kutatókból (régész, történész, néprajzosok, építész) egy kis társadalomtudományi munkacsoport alakult, amelynek tagjai összehangoltan végezték munkájukat az István Király Múzeum támogatásával és irányításával. Még a városrész bontásának megkezdése előtt, 1978-ban elkezdődött a régészeti feltárás Palotaváros déli, Sziget nevű részében, ahol a keresztes lovagok XII. században épült temploma, rendháza és kórháza állt. Az épületegyüttes feltárt alapfalait az új városrész tervei szerint romkertben mutatják majd be. Bontás előtt Palotaváros épületeit, utcáit lefényképeztük. A kisajátítási eljárással egy időben az István Király Múzeum néprajzi vagy újkortörténeti gyűjteményébe vittük a figyelemreméltó tárgyakat, tárgyegyütteseket. Múzeumba került a palotavárosi iparosok (szíjgyártó, kötélgyártó, szitás és drótfonó, fodrász, mézeskalácsos, pék) műhelyfelszerelése és a helytörténeti múzeumnak kiszemelt Rác u. 11. sz. ház teljes berendezése, mezőgazdasági felszerelése is. Filmet készítettünk a városrész kihaló vagy a bontással megszűnő mesterségeiről. Palotaváros értékes épülete, a Rác templom műemléki környezeteként kialakításra kerülő Palotavárosi Skanzen terveit is munkacsoportunk három tagja készítette el. A kutatásokkal párhuzamosan a városrész gazdag múltjának megismertetését, értékeinek bemutatását elsőrendű közművelődési feladatunknak tekintettük. Ezt a célt szolgálta 1981-ben Székesfehérváron a Technika Házában a szigeti ásatások eredményeit bemutató kiállítás, a Fejér Megyei Múzeumegyesület tagjainak palotavárosi sétája, 1982-ben Székesfehérváron az Építők Pintér Károly Művelődési Házában rendezett előadássorozat. Palotaváros múltjára munkacsoportunk tagjai a Fejér Megyei Hírlapban megjelent 12 részes cikksorozattal, a Fejér Megyei Szemle palotavárosi számával és az 1982-ben kiadott Palotavárosi írások című könyvvel is felhívták az érdeklődők figyelmét. Eredményeink tudományos igényű összefoglalását a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Akadémiai Bizottsága 1982. évi pályázatára benyújtott pályamunkánkban végeztük el. Könyvünk az akadémiai pályázaton I. díjban részesült pályamunkánk továbbfejlesztett, bővített változata. A feldolgozás során az 1978 óta összegyűjtött anyag bőségét és sokféleségét tapasztalhattuk. Egy régi városrész múltjának feltárása szükségszerűen sokoldalúságot, több szakember bevonását igénylő, igazi team-munka. A kutatás és feldolgozás során számos tudományág szemléletét, módszerét alkalmaztuk a régészettől a műemlékvédelemig, a helytörténettől a néprajzig. Reméljük, hogy a sokoldalú megközelítés árnyalt képet ad Székesfehérvár-Palotaváros múltjáról, településtörténetéről, néprajzáról. lúdtuk, hogy a bontással együtt Palotavárosban emberi, anyagi és szellemi értékek is elpusztulhatnak, szétszóródhatnak. Kutatásaink során ezek feltárására, összegyűjtésére, rögzítésére törekedtünk. Meggyőződésünk, hogy Székesfehérvár-Palotaváros múltjának értékei, hagyományai méltóak arra, hogy felderítsük, megőrizzük, és minél szélesebb körben megismertessük azokat. Székesfehérvár, 1990. március 15. A szerzők 9
