Gelencsér József - Lukács László: Szép napunk támadt. A népszokások Fejér megyében. – Fejér megye néprajza 3. – Szent István Király Múzeum közleményei: A sorozat 30. (1991)
a lányokat felzavarták a kuckóba. Köcsögduda zenéjére táncoltak is. Alányos házakat szalmával szórták körül, a gazdaasszonyok ezt a szalmát tették a tyúkok fészkébe. A lucások tevékenységét Szakmán József né (szül. 1914) idézte fel: „Voltak kislucások, meg hagy lucások. A kislucások iskolás gyerekek voltak, azokat szívesen beengedték, mert azok csak köszöntötték a háziakat. Az kellett is, hogy jól tojjanak az évben a tyúkok. De a nagylucásoktól féltek, mert azok bekenték sárral, meszelővel a falat, a házat. Pedig karácsony hetében már senki sem takarított szívesen, addigra mindenki kitakarított, kimeszelt már. De úgy jutottak be a nagylucások, hogy a kicsik után bementek, akkor már néni tudták előlük becsukni a kaput. Ha nem vigyáztak, akkor bekenték sárral a falat. Egynek mindig arra kellett vigyázni, hogy kilesse, ki az aki tolvaj közöttük, mert az csak azt leste, hogy honnan lophat el valamit. Volt közöttük medve, medvés ember, asszony, ember, - ezek fordítva voltak öltözve - meszelős, citorás, köcsögdudás. A medvén volt egy nagy zsák, az szalmával volt teletömve, hogyha ütik, a szalmát üssék és ne őt; arra volt rátéve egy nagy bunda. Akik beengedték a lucásokat, azokat felköszöntötték, és azt mondták nekik, hogy sokat tojjanak a tyúkjaik. Ha nem engedték be őket, akkor kívülről bekiáltozták, hogy legyen két-három dög a háznál. Meghintették polyvával a konyhát, az udvart; az asszonyok összeszedték, az jó lesz a tyúkok alá, mert korán kotlának. Sonkát, kolbászt, szalonnát adtak nekik, azt elmulatták." (IKMNA. 64. 4.) Sárosdon a lucások a Luca, Luca, kitty-kotty I Majd hajnal lesz, majd megvirrad... kezdetű rigmust mondták. Sárbogárdon Luca napján öt-hat legény rossz ruhába öltözött, . arcukat bekormozták. Közöttük volt aki leánynak öltözött. Házról házra jártak. Polyvát vittek magukkal, és teleszórták vele a szoba padlóját. A szobában rigmust mondtak, énekeltek, táncoltak. A Nagylók melletti Erdőmajorban Luca napján maskarába öltözött legények járták a házakat. Tojjatok, kotoljatok! kiáltásokkal megkurkálták a tyúkokat. Mokázás közben bekormozták a háziakat, a falat, a kerítést bemeszelték, bekormozták. Az Előszállás melletti Róbertvölgyi-tanyán az 1940-es években Luca estéjén az iskolás gyerekek hatos csoportokban lucatáncot jártak. Közülük egy aszonynak, a másik embernek öltözött. A harmadik szereplő, a meszellős, meszelőt vitt a kezében. A negyedik fiú, a kukoricaszóró púpos embernek öltözött. Ötödik a szómás, ő vitte a köteg szalmát. Adudásnál a köcsögduda volt. Az asszony kivételével valamennyien korom vagy kenderkóc bajuszt viseltek. Fejükre kifordított bagványsipkát (perzsiánsapka, kucsma) tettek. Rossz kabátjukat is kifordítva vették fel. Derekukra szalmát csavartak. A maskarába öltözéssel céljuk az volt, hogy ne ismerjék fel őket. Minden házhoz bementek. Köszönés nélkül állítottak be, és az asszony meg az ember rögtön táncolni, ugrálni kezdett. Közben a dudás muzsikált, a meszellős a falakat meszelte, a szómás szalmát szórt a padlóra. A kukoricaszóró egyenként ejtegette le a kukoricaszemeket, közben mondogatta: Tojjanak a tyúkok, kotoljanak a tyúkok! Tojjanak, kotoljanak! Tíz-tizenöt szem kukoricát szórt szét. Végül mind a hatan összekapaszkodtak és táncoltak, ugráltak. Közben a derekukra kötött szalma szóródott. A tánc után eltávoztak. Ha a házigazda akart nekik valamit adni, akkor a kukoricaszóró bennmaradt. Legtöbbször 10-20 fillért kaptak. A gazdaasszony összeszedte a kukoricát és hajnalban a tyúkoknak adta, hogy jól tojjanak. Az összeszedett szalmát pedig a tyúkok fészkébe tette, hogy jól kotoljanak. Ha valahol nem engedték meg, hogy eljárják a lucatáncot, így kiabáltak be: Ne tojjanak a tyúkok, ne kotoljanak a tyúkok! (IKMNA. 55. 20.) A Tác melletti Fövenypusztán is hat alakoskodó járt Luca estéjén: 84
