Gelencsér József - Lukács László: Szép napunk támadt. A népszokások Fejér megyében. – Fejér megye néprajza 3. – Szent István Király Múzeum közleményei: A sorozat 30. (1991)

a ház ura mindég szerencsével járjon. Akkorra szalonnája legyen a kentek disznójának, mint a mestergerendája, akkora keble legyen kentek lányának, mint a bugyogós korsójának. Füléről 1962-ben Diószegi Vilmos kérdőívére a következő rigmust küldték: Luca, luca, kity-koty, szólnak a kakasok a góréba. Ha nem adnak szalonnát, levágjuk a gerendát. Kity-koty, koty-kity. Luca, luca, kity-koty, kendtek tyúkjai, lúdjai, annyit tojjanak, mint égen a csillagok, kity-koty, kity-koty, kendtek disznajainak olyan hosszú kolbásza legyen, mint egy nyomórúd, kendtek lányának olyan hosszú haja legyen, mint a csikójuk farka, kendtek legényének olyan nagy füle legyen, mint a köszörűkő vályúja, kendtek fúrója, fejszéje úgy álljon a nyelibe, mint az én vonyogóm a tüviben. A szlovák eredetű Bakonycsernyén Luca napján maskarába öltözött, harmonikán játszó legények jártak házról házra. A szobákat jelképesen „körülmeszelték", hogy azok egész évben tiszták legyenek (Kardos 1976, 29). Bakonycsernyéről 1962-ben ezt a rigmust küldték Diószegi Vilmosnak: Luca, Luca, kity-koty, ha nem adnak lity-loty, ha nem adnak szalonnát, levágom a gerendát. A német lakosságú Pusztavámon Luca éjszakáján (Lucienacht) a legények fehér lepedőkbe burkolództak, gólyalábakon járkáltak a szobában, hogy a családtagokat, elsősorban a lányokat megijesszék (Tafferner-Schell 1978, 135). Agánti németeknél Lucia házról házra járt, a gyerekeket ijesztgette, figyelmeztette: Legyenek jók, mert a rosszakat elviszi. Luciát egy rendes ruhába öltözött fiú alakította, akit a derekától 81