Gelencsér József - Lukács László: Szép napunk támadt. A népszokások Fejér megyében. – Fejér megye néprajza 3. – Szent István Király Múzeum közleményei: A sorozat 30. (1991)

121. ábra. Ercsi délszláv lányok a századfordulón. Gelencsér Ferenc reprodukciója Jelenleg az egykori Fejér megye hat településén él számottevő délszláv népesség. A székesfehérvári, dunapentelei, százhalombattai, rácalmási délszlávok szerbek. Legközelebb Budapest és környékének szerb etnikai csoportjához állanak, illetve annak részét képezik. A forrásokban már kezdetektől úgy szerepelnek, mint óhitű rácok, illetve idővel szerbek. Ettől a megjelöléstől sem ők maguk, sem a különböző adminisztrációk, sem a kutatók nem tértek el. Természetesen a korábbi századokban ők is együttéltek más népek fiaival, akiket csekélyebb számukra figyelemmel fokozatosan magukba olvasztottak. Az említett települések lakói szoros, rokoni kapcsolatban álltak egymással, továbbá az ugyancsak Budapest környéki szerb etnikumhoz tartozó Budakalász, Csobánka, Lórév, Ráckeve, Szentendre, Szigetcsép (Pest m.) népével. A korábbi időszakban nem elhanyagolható viszony fűzte őket Budapest és egyes Tolna megyei szerb települések lakóihoz. Az egy etnikai tömbhöz tartozást jelzi nyelvük, kultúrájuk azonossága. A homogénebb közösségek természetesen mindig nagyobb erőt képviseltek. A székesfehérvári szerbek ennek megfelelően mindig a Duna menti településektől kaptak erősítést nyelvben, hitben, nemzeti tudatban. 585