Gelencsér József - Lukács László: Szép napunk támadt. A népszokások Fejér megyében. – Fejér megye néprajza 3. – Szent István Király Múzeum közleményei: A sorozat 30. (1991)

Lányok, lányok, Rólam tanuljatok, Betyár szeretőt Többet ne tartsatok. Ezalatt a csendőrök a betyárt is elfogták, és a bíró elé kísérték. A bíró ítélete értelmében a betyár és a szeretője azzal bűnhődött, hogy a szüreti bálon éjfélig nem táncolhattak. Ott ültek szomorúan, a többiek meg mulattak. A betyár kékfestő inget, kékfestő gatyát, fekete csuligombos mellényt, fekete árvalányhajas kalapot viselt. A betyár szeretője először fekete ruhát vett, az üldözött betyárt gyászolta, majd ő is színes ruhába öltözött. A csendőrök budapesti jelmezkölcsönzőből hozták a csendőrruhát. A bíró fekete ünneplóruhát viselt. A bíróné tarka ruhába öltözött, a kontyát cifra, „török bécsi keszkenyővel" menyecskésen kötöttékbe. A szomorú betyárjelenet után vidám szüreti felvonulás következett. Az I. világháború előtt a szekerekkel felvonuló bírón, bírónén, csőszleányokon kívül különböző jeleneteket, zsáneralakokat bemutató leány- és legénycsoportok is felvonultak. Egy kocsira tett nagy ladikban hat leány, hat legény, egy szakács és egy szolgáló állt. A szakács vas nyársba szúrt halat forgatott a ladikba tett tűzhely fölött. Alanyok közben ezt dalolták: Abaracsi híd alatt Lányok sütik a halat. Kértem tőlük, nem adtak, Szeretőjüknek tartottak. Egy másik kocsira üstházat, üstöt tettek, amiben felvonulás közben is főtt a pörkölt. A menetben ablakos, drótos, szamaras és bekormozott képű cigányok is haladtak. A felvonulás után a Baricza- vagy a Dala-kocsmában elkezdődött a szüreti bál. A táncterem mennyezetére felkötözött szőlőfürtökből éjfélig általában nem loptak. Éjfél után a csőszlegények és a csőszleányok a betyárt fogták meg először a szőlőlopáson. A szüreti bíró és bíróné asztalához vezették, aki megbírságolta. Nyolc csószlegény és ugyanennyi csőszleány volt. A csőszlegények lóháton vonultak a szüreti felvonuláson. Fehér, rojtos, bőgatyát és bőujjú fehér inget viseltek. A gatya szárán a rojtok felett két-három sorban, s az ing ujjára is nemzeti színű szalagot varrtak (Sergő 1965). 4. Szőlőhegyi mulatságok: pinceszer, asszony farsang, farsangolás A magyarországi szőlőhegyi mulatságok egyik korai említése a székesfehérvári Öreghegyről származik. Evlia Cselebi török történetíró és utazó 1664-ben járt Székesfehérváron. Útleírásában ezt olvashatjuk: „Besli külváros keleti részén egy ágyúlövés távolságra lévő helyeknek összes dombjain és hegyein mintegy kétezer szőlőkert van. Ezek mindegyikében van egy-egy nyárilakás, konyha és külön kút. Székesfehérvár népe három hónapig ezekben mulatozik." (Karácson 1908, II. 48.). Evlia Cselebi nyilvánvalóan túlzott, amikor azt állította, hogy a török kori Fehérvár lakói az esztendő egynegyed részét az Öreghegyen mulatozva töltötték, hiszen maga 570