Gelencsér József - Lukács László: Szép napunk támadt. A népszokások Fejér megyében. – Fejér megye néprajza 3. – Szent István Király Múzeum közleményei: A sorozat 30. (1991)

körmenet a két világháború között az állami támogatás mellett még jelentősebb eseménnyé vált. Nagyboldogasszony napjára esett a palotavárosi búcsú, mely családi ünnep is volt, a felsővárosiak Fábián-Sebestyén napjához hasonlóan, de akkora hírre soha nem emelkedett. A család az alkalomra rendszerint összejött, vendégeket is hívtak, ünnepi ebédet fogyasztottak. A palotavárosi fiatalok Nagyasszonynapkor és István királykor (aug. 20.) szívesen keresték fel a Rózsáskertet a tánclehetőség miatt. Itt kívánunk pár szót ejteni Szent István helyi kultuszáról. Székesfehérvár az államalapítás korától az ország egyik ideológiai és igazgatási centruma, a királyok koronázó és temetkezési helye volt. Ilyen tekintetben különösen fontos funkciót töltött be a Szent István által alapított, Nagyboldogasszonynak szentelt monumentális királyi bazilika. I. István halála (1038), de különösen szentté avatása (1083) után a vele kapcsolatban kialakuló hatalmas középkori kultusz központja is Fehérvár, azon belül a Bazilika lett. A szent király itt őrzött ereklyéi nyomán messze földön híres zarándokhellyé, csodás események színhelyévé vált. A török uralom alatt azonban a kultusz folytonossága megszakadt, azt csak az ellenreformáció idején újították fel. Ennek jeleként a török alóli felszabadulás (1688) után a város legmagasabb pontján álló, gótikus templomot - melyet a város első templomának tekintettek, s amelyet a török dzsámiként használt - Szent Istvánnak szentelték fel. A barokk átépítés nyomán alakult ki a templom mai képe, került a két torony közé 1774-ben Szent István, Szent László és Szent Imre kőszobra, Huber János Pál faragása. A mennyezetképek Johann Ignatz Címbal bécsi festő munkái 1768-ból, Szent István életét jelenítik meg. (Az intelmeit magyarázó, a trónoló és a megdicsőült királyt.) Vinzenz Fischer 1775-ben festett főoltárképén a térdeplő Szent István az oltárra helyezve ajánlja fel az ország koronáját és jogarát Szűz Máriának. Ugyancsak a koronázási jelvényeket felajánló király és Szűz Mária került 1694-ben Fejér megye címerébe. 17. ábra. Székesfehérvári zarándokok az andocsi Kálvárián. Gelencsér Ferenc felvétele, 1985. 55