Gelencsér József - Lukács László: Szép napunk támadt. A népszokások Fejér megyében. – Fejér megye néprajza 3. – Szent István Király Múzeum közleményei: A sorozat 30. (1991)

97. ábra. Orbán napi litánia a szőlőhegyi kápolnánál Adonyban. Lukács László felvétele. 1975. hegybe, mikor is régi szokás szerint faágakból összetákolt szentélyben mondották a szentmisét. Nehogy ez esetben a szél, vagy eső miatt tiszteletlenség történjen a szentmise körül, a jámbor hívők 1811-ben az említett kápolnát építették. Őket terheli a fenntartás is." (Az adonyi római katolikus egyházközség irattára, Protocollum, Adony II. 253.). Az adonyi Orbán kápolna oltárképén Szent Orbán pápa tiarás, pápai keresztes ábrázolása látható, jobbjában a vértanúságot jelképező karddal. A parasztság körében Szent Orbán kultuszába a népi hitvilágnak néhány olyan eleme vegyült, amelyek nem tartoznak a hivatalos katolikus vallás rendszerébe. Orbán napkor az egyház által elfogadott és irányított szertartásos cselekedeteket végezték el az adonyi szőlőművelők. Ezen a napon a XIX. században még hajnali öt órakor hangzott fel az első harangszó a templomban, fél hatkor volt a beharangozás a csendes misére, majd a mise után körmenetben mentek ki a szőlőhegyre. Itt 1811-ig a szőlőhegyi keresztnél zöld ágakból készült sátorban, 1811 óta a zöld ágakkal és virággal feldíszített Orbán kápolnában tartották meg a misét. Amise után a lombsátor és a kápolna díszítésére használt virágokból mindenki igyekezett egy csokorral a présházba vinni. Ezt szentelt virágnak tartották, amit a présházban helyeztek el, egész évben ott tartottak. A présház tetőszerkezetébe, a szarufa és a nádtető közé szúrt Orbán napi szentelt virág az adonyi néphit szerint égiháború idején megvédi az épületet a villámcsapástól. Századunkban már az Orbán naphoz legközelebbi vasárnapon tartották meg az adonyi szőlőhegyi búcsút. Legények és nős emberek már szombaton feldíszítették 547