Gelencsér József - Lukács László: Szép napunk támadt. A népszokások Fejér megyében. – Fejér megye néprajza 3. – Szent István Király Múzeum közleményei: A sorozat 30. (1991)

93. ábra. Csőszkürt Mezőfalváról. István Király Múzeum, Székesfehérvár. Lelt. sz.: 71.90.1. többször is megtiltották (1966, 118). Lehetséges, hogy a tiltások a csőszfokosok beszolgáltatásával, megsemmisítésével is együtt jártak. Ökörszarvból készült nagyobb kürtöket (Hüterhorn) vagy kisebb sípokat (Hüterpforzl, Hüterpfeiferl) Wachau, Weinviertel területén, Klosterneuburg, Mödling és Hainburg környékén használtak a szőlőcsőszök (Gallér 1979a, 43^44). A mödlingi metszet egyik csősze is ökörszarvból készült kürtöt fúj. A csőszpóznának (Hiatabaum, Hiatastanga) számtalan változatával találkozunk Alsó-Ausztriában. Werner Galler két csoportba sorolta őket: 1. Csúcssal rendelkező, leginkább a májusfára emlékeztető csőszpóznák (Hüterbaum). Anyaguk leggyakrabban fenyő, nyír, kőris vagy akácfa. Csúcsukat szalagokkal díszítik. Előfordulnak a Weinviertel területén, a Bécset északról és délről határoló borvidéken (Klosterneuburg környéke; Südbahnweingebiet), Bruckban. 2. Póznára kötözött vagy akasztott növényekből álló csőszpózna (Hüterstange). A pózna végére leggyakrabban bogáncsot, szamárkenyeret, ürmöt kötöznek vagy akasztanak. Ez a csőszpózna-forma a tartománynak északi sávját jellemzi Pernersdorf és Altlichtenwarth között, de előfordul délkeleten, Hainburg környékén is. Nyugaton mindkét csőszpózna forma előfordul (1979a, 45-51; 1982, 120). E két fő forma mellett számos olyan változat is előfordul, amelyek elfogadhatók a móri csőszpózna párhuzamainak. Ezeket elsősor-540