Gelencsér József - Lukács László: Szép napunk támadt. A népszokások Fejér megyében. – Fejér megye néprajza 3. – Szent István Király Múzeum közleményei: A sorozat 30. (1991)

63. ábra. Kettős lakodalom Bodajkon, 1893-ban. Hegyi István és Molnár Rozália, illetve Molnár János és Kovács Mária házasságkötése. Fellegi Imre reprodukciója. béli elsőség megtisztelést jelentett. (A nyoszolyó elnevezés a nászoló kifejezésből származik.) A vendégek hívása A vőfélyek jelvénye a ruházatukon viselt meghatározott dísz, illetve a kezükben hordott, tengeri nádból készült vőfély bot volt. Mint a lakodalom tisztségviselőinek, általában a hívogatás megkezdése előtt a lakodalmas háznál díszítették fel kalapjukat és botjukat. Származhatott a díszítés kedvesüktől vagy a nyoszolyólánytól, illetve hívogatáskor a jövendőbeli násznép tagjai is adhattak szalagot. A múlt század végi tudósítás szerint megyénkben a vőfények és jelvényeik feldíszítése ekképp történt: „A két vőfény gondoskodik a meghívásról, minden meghívott háznál borral kínálják meg őket, a meghívott leányok egy kendőt szoktak ajándékozni nekik. A kalaphoz és a hosszú botra élő- vagy művirág bokrétát tűznek, a lányoktól kapott kendőket a botra, a csokor alá kötik." (Wekerle, 1896.106.) Fehérvárcsurgón a századfordulón a vendégek hívása előtt mentek a vőfények a nyoszolyókhoz, hogy kalapjukra lehetőleg minél több szalagot kérjenek. Hívogatáskor a lányos házaknál azután még továbbiakat kaptak hozzá, sokszor 30 szalag is lobogott egy kalapon. (Varga é. n. 2.) Ugyanitt, de egy-két évtizeddel később a 410