Gelencsér József - Lukács László: Szép napunk támadt. A népszokások Fejér megyében. – Fejér megye néprajza 3. – Szent István Király Múzeum közleményei: A sorozat 30. (1991)

59. ábra. Apüspöki misére várva. Bodajk. Gelencsér Ferenc felvétele, 1985. vonattal. Különösen az utóbbi 10-15 évben keresik fel szívesen, immáron autóbuszszal, személygépkocsival. Az autóbuszos zarándoklat kereszttel, két zászlóval előénekes vezetésével, plébános nélkül már szombat este megérkezik. Az utat mindig imádkozással énekléssel töltik. Ennek során előénekesük, ki idős asszony, kéziratos könyvének verseit is sorra veszik. Megérkezve előbb a templomot, majd a templomudvaron álló Mária szobrot keresik fel énekkel, imával. Az egész éjszakát a templomban töltik (mely ilyenkorra jócskán megtelik), részt vesznek az éjjeli, majd a hajnali szertartásokon. A reggeli misék után felmennek a kálváriára, melyet követően a székesfehérvári püspök délelőtti nagymiséje végeztével indulnak haza. A hagyomány erején túl - mint elmondották - általában lelkük nyugalmának megtalálása érdekében jönnek, továbbá fogadalomból, mások testi vagy lelki sérelmük gyógyulásában bízva. Ezért mennek el közülük néhányan a gyógyító erejűnek tartott kúthoz, isznak annak vizéből, s visznek az otthon lévőknek is. A sátraknál gyertyát vesznek, melyet a Mária-szobornál szoktak elégetni. Haza, a famíliának, különösen a gyerekeknek kicsi szentképet, imakönyvet, rózsafűzért, keresztet, bábóvasót (mézeskalács olvasót), mézeskalácsot, gyertyát visznek. Úgy érzik, nemcsak bucsufiával, hanem a Szűzanya áldásával térnek vissza falujukba. A református Sárkeresztesnek is jelentős ünnepe Mária nevenapja, s éppen a bodajki búcsújárás révén vált azzá. A falu e napon ismételten bucsut tart - a századforduló óta. Kialakulásáról ezt mondták: valójában a pünkösdi búcsú lenne a 367