Gelencsér József - Lukács László: Szép napunk támadt. A népszokások Fejér megyében. – Fejér megye néprajza 3. – Szent István Király Múzeum közleményei: A sorozat 30. (1991)

rozsba, de oily an Szobapadlásra, a melly télbe nem fűlik. Itt minden egyéb mesterség nélkül legjobban megmaradnak." (1820.23.) Őszi hiedelem és szokáskör Lőrinc (szept. 5.) Országos hiedelem, hogy Lőrinc a dinnyét teszi alkalmatlanná a további fogyasztásra: „belepisál a Lőrinc". (Sokan összetévesztik az augusztus 10-i Lőrinc nappal.) Kisasszonynap (szept. 8.) Szűz Mária születésének napja, Kisasszon nap szintén elsősorban a katolikusok számára volt ünnep. Persze a reformátusok is jegyezték. Tőlük Iszkaszentgyörgyön ekkor szedték az egyházi adót. A hívek a parókiára vitték a beadandó terményt, hol a gondnok mázsálta, a tanító felírta. Segédkezett a harangozó és a dékán is. A gabonát magtárban helyezték el. Bodajk 1774-ben a mezővárosi címmel együtt két vásár tartásának jogát is megszerezte: egyrészt pünkösd harmadnapjára másrészt Kisasszony napra, pontosabban szeptember 9-re. (Később módosultak a vásártartási napok.) 1775. szeptember 9-én tartották az első országos vásárt Bodajkon. A vásárra és a kisasszonynapi búcsúra sok móri, isztiméri és sörédi lakos ment el, tehát főleg a környékről látogatták. A vármegye az alkalmat katonafogdosására használta fel, de a felzendült lakosság kiszabadította a befogott legényeket. (Kállay, 1980. 297-308.) Mint láttuk, Bodajkra tavasztól őszig tartottak a zarándoklatok, közöttük régebben kedvelt volt a kisasszonynapi. Mária nevenapja (szept. 12.) Mária nevenapja újkori ünnep, a 17. század végétől vált mind elterjedtebbé, különösen Közép-Európában. Kisasszonynap szomszédságában hagyományképző hatása a magyar nyelvterületen általában csekély, ám ez alól Bodajk kivétel. Itt századunkban a hozzá közelebbi vasárnapon tartott Mária nevenapi bucsuk, búcsújárások lettek a legnépszerűbbek, majd napjainkra egyedül ezek maradtak. Az egyházmegye, sőt, az azon túli területek parasztsága a nagy nyári munkák, az aratás és a cséplés sikeres befejeztével örömmel kereste fel Mária ismert kegyhelyét. A század eleji oly népes processziók száma az I. világháború és a forradalmak időszakában jócskán megcsappant. Az 1920-as évek elejétől azután ismét nőtt a zarándokok száma. 1922-ben a megyei sajtó ekképp írt az ünnepről: „Aki a vasárnapi búcsújárást látta, s aki a többi búcsújárást a régiekkel összehasonlítja, annak a lelke lassan reményre gyúl. Vasárnap annyi ember volt Bodajkon, mint a régi jó időkben. Püspök atyánk nem sajnálta a fáradságot, már szombaton köztük volt, gyóntatta őket, s vasárnap atyai szava eltöltötte a hívek lelkét áhítattal... Mert ilyen gyalogjárt 364