Gelencsér József - Lukács László: Szép napunk támadt. A népszokások Fejér megyében. – Fejér megye néprajza 3. – Szent István Király Múzeum közleményei: A sorozat 30. (1991)

Jakab (Júl. 25.) Az első vértanúságot szenvedett apostol ünnepe. (A régi naptár szerint július Szent Jakab hava volt.) Időjósló napnak számított. Tápén (Csongrád m.) a szél irányától függően vártak hideg vagy enyhe telet. A székelyeknél a fényes idő nagy hideget, az eső meleget jelzett előre. A székesfehérváriaknál ha e napon sok a fehér fölleg, virágzik a hó, azaz a télen is sok lesz belőle. (Bálint, 1977.11.84.) Fehérvárcsurgón hitték: „Száraz Jakab, hideg tél." (Vargha, 1975,5.) Sárkeresztesen egy régebben termesztett korai szőlőfajtát jakabszöllőnek neveztek. Anna (júl. 26.) Szent Anna ünnepe az asszonyi kendermunkára figyelmeztető nap. Hódmezővásárhely környékén a gazdaasszony parancsára aratás után, Anna napján nyűtte a kisbéres kendert. (Kiss, 1981.1.97.) A székely asszonyok is ekkor láttak a munkához. Területünkön a sárkeresztesiek szintén Anna napkor húzták ki a földből, nyűték a kendert. A vászon alapanyagául szolgáló növényt maguk dolgozták fel, de részben helyi, részben zámolyi takácsmesterekkel szövették meg. A kender termesztése itt a termelőszövetkezet megalakulásáig (1959) folyt. Csákváron a nyári vásárt Anna napkor tartották. Péter (aug. 1.) A sárkeresztesiek szerint a kerékrépa vetésének napja. A tarlóba vetett répaféleség október végére érett meg, ökölnyire nőtt. A múlt században azt ajánlották a gazdaasszonynak, hogy Szent Jakab (júl. 25.) nap körül vesse az üres ágyasokba a kerékrépát és a téli retket. (Nagyváthy, 1820, 21) Úr színeváltozása (aug. 6.) Az országban sokfelé vélekednek úgy, hogy e napon kapja meg színét, kezd színesedni a szőlő. Az általunk vizsgált területen is általánosan ismert, hogy az Úr száneváltozáskor változik a szőlő színe. Más vélemény szerint e napon fordul meg a tőkén a szőlőfürt, a/e/, s kezdődik az érés. Donát (aug. 7.) Donát vértanú valószínű ókeresztény püspök, esetleg katona volt, akit a szőlősgazdák és a szőlőskertek védszentjének tartanak. Nyelvterületünkön a jeles borvidékeken alakult ki a Donát-kultusz; így a Balaton-felvidéken, Somlóhegyen, Pécsen, Gyöngyösön, Egerben, Szerencsen, Tokajban, Kolozsváron emeltek a szentnek szobrot, kápolnát (templomot). Nem véletlen tehát, hogy a nagy bortermelő Csókakő templomát 1772-ben Donát tiszteletére szentelték fel. Acsókakőiek Donátot 361