Gelencsér József - Lukács László: Szép napunk támadt. A népszokások Fejér megyében. – Fejér megye néprajza 3. – Szent István Király Múzeum közleményei: A sorozat 30. (1991)

55. ábra. Abodajki kegytemplom főoltára. Gelencsér Ferenc felvétele, 1985. gyógyító erejű forrása mellé még Szent István építtette az első kápolnát, Szűz Mária tiszteletére. Államalapító királyunk maga is gyakran megfordult, imádkozott itt családjával, különösen Imre herceggel együtt. A községben máig elevenen él első királyunk emléke. Úgy tartják, a mintegy 20 km-re eső Fehérvárról némelykor csónakon, máskor mezítláb, gyalog tette meg a zarándokutat, s imádkozott a szent forrásnál a magyarok Nagyasszonyához, Máriához. Egy alkalommal áhitatoskodásában megzavarták a közeli Nagy-tó kuruttyoló békái, melyeket ezért megátkozott. Azóta nem élt béka a tóban. A hagyomány szerint Szent Gellért püspök és Szent László király szintén járt Bodajkon. Állítólag a megszálló törökök is használták a forrás vizét, kötelező napi imáik előtt abban végezték a rituális mosakodást. Valószínű, hogy a kápolna a mohamedán uralmat átvészelte, s csak a 17. század második felében rombolták le - a reformátusok. A török kiverését követően a móri kapucinus szerzetesek építették újjá, felszentelésére 1697. július 2-án került sor. Nem véletlenül Sarlós Boldogasszony ünnepén, mivel a római szentszék e napra engedélyezte a teljes búcsút. Székesfehérvárról, Veszprémből, Várpalotáról, Tatáról több száz hívő csatlakozott a környék mintegy 5-6000 fős seregéhez. Bodajknak később további - elsősorban Mária - ünnepekre is sikerült elnyernie a búcsú jogát. A kegyhely népszerűségét növelte, hogy a hagyomány szerint az ide zarándoklókkal - a Szűzanya közbenjárása - csodálatos gyógyulások történtek, imájuk meghallgatásra talált. A kegytemplom mai formájában a 18. század első felére készült el. Kegy képe 352