Gelencsér József - Lukács László: Szép napunk támadt. A népszokások Fejér megyében. – Fejér megye néprajza 3. – Szent István Király Múzeum közleményei: A sorozat 30. (1991)

állítja fel. Egy-egy faluban harmincnál több fa is díszíti május elsejére az utcákat. A nagylány a fán kívül reggelre, az ajtaja elé egy csokor virágot (tulipán, orgona) is kaphat. Az utóbbi időben ez a szokás Magyaralmáson szintén meghonosodott. A szerelmi ajándéknak számító májfát a lányos háznál némelykor visszataszító formában, rongyokkal, dögökkel feldíszítve készítették el, nyilvánosan kicsúfolva ezzel a lányt, vagy bosszút állva valamiért a családon. Iszkaszentgyörgyön, Fehérvárcsurgón, Bodajkon, Magyaralmáson, Sőréden, Csókakőn a haragra, megcsúfolásra okot adó lány vagy apa háza elé emelt fára döglött kislibát, csibét, kacsát, rossz éjjeliedényt, cipőt, bakancsot tettek. Csókakőn ilyen rútul feldíszített fát a kémény mellé is dugtak, esetenként egyenesen kukoricaszár volt a májfa, akárcsak Fehérvárcsurgón és Csákváron. A legények tréfából vagy megtorlásként Iszkaszentgyörgyön, Fehérvárcsurgón, Csókakőn, Csákberényben, Zámolyon, Csákváron május elseje éjszakáján leszedték a házak utcai kapuit, kiskapuit, több portával vagy utcával arrébb vitték, kicserélgették. Másoktól ellopták a kocsikereket, némelykor az egész szekeret, lovasszánkót, sőt, fölrakták a háztetőre. Nem egyszer napokba telt, míg ki-ki megtalálta a maga tulajdonát vagy rendet rakott. Csoóri Sándor is írt az effajta mulatságról. „Zámolyon nemcsak tornyokkal vetekedő fákat állítottak a legények, hanem a fa fölállításának az éjszakáján izgalmas és csiklandós éjszakai előadásokat is rögtönöztek. Például, ha a legények közül valaki meg akart bosszulni egy lányt, mert megsértette, mert a felhők közt hordta az orrát, vagy még inkább ha a lány rátarti szüleit akarta csúffá tenni, ezen az éjszakán engedte szabadon láncrakötött képzeletét. Megtörtént, hogy az egyik Öreg utcai nagygazda lány házának a tetején egy trágyával megrakott szekeret bámulhatott másnap kárörömmel az egész falu. Még a vasvella is bele volt szúrva élethűen a fölpúpozott ganyé oldalába. Hogy kerülhet föl egy dögnehéz parasztszekér a háztetőre? Úgy, hogy a legények előbb szétszedték darabjaira, és fönt, a ház gerincén összerakták: a trágyát pedig vékákkal, pokrócokkal hordták föl halálos csöndben." (1978, 359-360.) Az összetartozás, a szerelem jelzésére Bodajkon az 1930-as években még szokásban volt május elseje éjszakáján a hintés, a polyvahintés. A legények a lányos ház előtt búzapolyvával vagy törekkel felhintették az utcát. Azt tartották, „nem is leán, akinek nem hintettek polyvát!" Az illem szerint viszont reggelre el kellett söpörni, hogy tiszta legyen a ház eleje. Néhol a leány a fél éjszakát az ablakban töltötte, s leste vagy a polyvahintést, vagy a májfaállítást. Gyakran a legényes háztól a lányos ház ajtajáig hintették fel az utat, kifejezve, hogy kik az egymáshoz tartozók. Tréfából egy-egy idősebb, nősülési kort meghaladott legény házától valamelyik öregleány vagy vénasszony házáig is hintettek. Sőréden május elsejére virradóra az utcákat ugyancsak végigszórták polyvával, reggelre mindenki seperhetett. Csákberényben annak az eladó lánynak udvarára, háza elé az utcára szórtak szalmát vagy trágyát,»akire magatartása, rátartisága miatt haragudtak. Iszkaszentgyörgyön ezen okból a ház elejibe polyvát, Csákváron tollcsutát meg polyvát hintettek. Mohán, ha a lány apjára haragudtak, akkor szórták fel polyvával a ház előtti térséget. A mezőföldi Sárkeresztúron viszont az idősödő, még el nem kelt lány háza, ajtaja elé dobálnak napjainkban is szalmát. A májfa kidöntésére általában pünkösd második ünnepén került sor i . kaszentgyörgyön egy héttel később, mivel a templom búcsúját is akkor, sí romság vasárnap tartották. Amelyik faluban több fát emeltek, már pünkösd előtt egy héttel is 347