Gelencsér József - Lukács László: Szép napunk támadt. A népszokások Fejér megyében. – Fejér megye néprajza 3. – Szent István Király Múzeum közleményei: A sorozat 30. (1991)

45. ábra: Aszalmatörők és a leányok. Moha. Gelencsér Ferenc felvétele, 1984. tartoztak. Ismert alak volt köztük a. pipás vagy a. férfi, ő vezette az asszont, aki egy nagy kosarat vitt a karján, melybe az ajándékokat rakták. Más csoportoknál egy, esetleg két bolond leán szerepelt. Előfordult a kéménsöprő, némelyek pedig azzal tűntek ki, hogy derekukra kukoricacsuhéból készített fonyást kötöttek, mely hátul hosszú farokként csüngött alá. A nagyobb legények csoportjában egy hermónikás rángatta hangszerét, kísérte a legények lármás nótázását. Az udvarokba lépve felkeresték az ólakat, piszkafával megszurkálták a tyúkokat, hogy előbb kotújjanak; kormos kézzel megcirógatták a lányokat, menyecskéket. Itt-ott a harmónikás zenéjére néhányszor megpörgették őket. Ahol nem kapták meg az elvárt adományt, ott csúnyán elbántak a háziakkal. Kormos meszelőjükkel bepiszkították a fehér házfalat, bekenték korommal mindazt, ami útjukba került, felmásztak a nyitott kéménbe, onnét szedték le a füstölt húst. Az összejött tojás egy részét a kofának adták el, árán valamelyik háznál mulatságot csaptak, hol a többi tojást, húsfélét vacsoraként elfogyasztották. Sőréden hamvazószerdán a hajnalig tartó bálból hazafele jövet kormoztak a legények, amit tikverőzésnek neveztek. Mentek be a házakhoz, bekormozták a lányokat, de ugyanúgy jártak el azzal is, kivel az utcán találkoztak. A Vértes-alján, Csókakőn, az 1950-es években még élt a tikverő, s csak az 1956 utáni legény generáció nem folytatta a szokást. Farsang keddjén a legények ringyrongyba, cigánruhába, cigánnak, maskarának öltöztek fel, úgy mentek tikverőznyi. Arcukat előzőleg korommal kenték be, hogy ne ismerjék fel őket. Egy-kettő közülük 310