Gelencsér József - Lukács László: Szép napunk támadt. A népszokások Fejér megyében. – Fejér megye néprajza 3. – Szent István Király Múzeum közleményei: A sorozat 30. (1991)
41. ábra: Szánfogat a bodajki utcán 1957-ben. Fellegi Imre reprodukciója. „Ha Katalin kopog(ós), Karácson locsog(ós) ! " Fordítottjában szintén hittek: TT r . ,. , „Ha Katalin locsog, Karácson kopog!" Hangutánzó hatású változata: ¥ , A .. „Katalin totty, Karácson kopp!" Csákváron azt is említették, „ha Katalinkor a lúd jégen jár, karácsonkor sár lessz." Református családokban az 1950-es évekig ritkán kereszteltettek Katalinra, mert ezt a nevet katolikusnak tartották, akár az Ágnest vagy az Annát. így e névnapot inkább csak a katolikusoknál ülték meg. Sőréden a század elején Katalin nevű lányát megköszöntő legényeket a házigazda mindig borral kínálta, s általában azt is megengedte, hogy harmonikaszó mellett egyet-kettőt táncoljanak. Legtöbbször azonban valamelyik kocsmában mulattak, mert Katalin este bált rendeztek, a fiatalság a katalini bálra ment. Csákváron Katalinkor csak egy kocsmában báloztak, azt is - az előbbiekkel összefüggésben - katolikus bálnak tekintették. Csókakőn mindig nagy katalini bált tartottak, hiszen a következő vigasságra szilveszterig kellett várni. Hasonló okból, a közelgő advent miatt volt igen népszerű a fehérvárcsurgói katalini bucsu. A környék utolsó búcsújának számított, ráadásul akkorra a mezei, szőlőbeli munkák fogytával az emberek is jobban ráértek. Ennek tudatában az árusok is seregestül mentek, „nagy bucsuk szoktak lennyi". 247
