Gelencsér József - Lukács László: Szép napunk támadt. A népszokások Fejér megyében. – Fejér megye néprajza 3. – Szent István Király Múzeum közleményei: A sorozat 30. (1991)

nyitó mars után a legények kettesével elmentek az egyik meghívott leányhoz, akinél megebédeltek. Innen a leánnyal együtt elmentek a másik leányért. A leányokat a következő módon vezették a vendéglőbe: nem a lányok mellett, hanem előttük mentek, mindegyik legény az általa meghívott lány előtt. Amikor az elsőlegények is megérkeztek, megkezdődött a tánc. A fúvószenekar kisebb szünetekkel három darabot játszott, a harmadik után hosszabb szünetet tartottak. Éjfél után egy óra szünet következett, ez alatt valamennyi bálozó elfogyasztotta az éfjéli vacsorát. Erre a vacsorára szintén az egyik lány szüleinél került sor mindkét pár számára. A13-14 tagú fúvószenekar tagjait is a családok hívták meg az éjféli vacsorára. Vacsora után a bál tovább tartott reggelig. Húshagyókedden ismét délután 3 órakor folytatódott a tánc. Ekkor a két pár a másik lány szüleinél ebédelt és vacsorázott. Az élelmezés fejében a legények a lányok számára a bál összes költségét viselték. Húshagyókedd éjjelén csak 11 óráig tartott a tánc. Ekkor a zenekar lefújta a bált, és a farsang temetéséhez készülődtek. Egy zenészt egy hosszú padra fektettek, letakarták lepedővel, majd kivitték az udvarra. Itt hat legény a vállára vette a „halottat", a zenekar elindult az udvar végébe, ahol a legények a földre állították a padot, az egyik zenész búcsúbeszédet mondott, majd ők is hazamentek. A 10-14 éves gyerekek számára Pusztavámon is külön rendeztek egy-egy háznál gyerekbált. Hamvazószerdát követő csütörtökön tartották a cigányfarsangot (Zigeunerfasching). Ez a farsangban másokat szórakoztató zenészek bálja, amelyre a szomszédos községekből (Bókod, Oroszlány, Dad) hívtak zenekart. Éjfélkor a zenészek is halottas játékkal temették el a farsangot. Az egyik zenész felfeküdt egy asztalra, halottnak tettette magát. A többiek fehér lepedővel terítették le, mindenféle vicces, csúfondáros dolgokat mondtak rá. Végül a „pap" borral szentelte be (Tafferner-Schell 1978,141-142). Hercegfalván a farsang végén három napig tartott a mulatság. Farsangvasárnap a fiatalok, a lányok és a legények báloztak. Hétfőn a nős ember bált tartották, amelyre csak nős férfiak mehettek a feleségükkel együtt. A húshagyókeddi bálon valamennyi korosztály együtt mulatott. Itt a lányok fehér ruhában jelentek meg. Húshagyókedd éjjelén a 11 órai harangszó vetett véget a bálnak és vele együtt a farsangnak. A hamvazószerda utáni csütörtökön Hercegfalván is cigánybált tartottak bőgőtemetéssel. A bakonycsernyei legények és a helybeli cigányzenészek hamvazószerdán a kocsmában rendezték a bőgőtemetést. A bőgőt asztalra fektették, fehér lepedővel takarták le, egy öreg cigányasszony vagy az egész banda keservesen siratta: vége a farsangnak, milyen kár, hogy csak húsvétkor vehetik újra elő a zeneszerszámokat. A bőgőtemetéshez kapcsolódó mulatság csütörtök reggelig tartott (Kardos 1976, 31). A sóskúti szlovákok is háromnapos bállal fejezték be a farsangot. Farsangvasárnap délután, amikor a lányok jöttek haza a vecsernyéről, a kocsma előtt félkörben megálltak, és hallgatták a bentről kihallatszó zenét. A legények az ajtóban álltak, keresztnevükön szólították be táncosaikat: Marka! Zuska! Katka! Intettek nekik a fejükkel. Alanyok így jutottak be a táncterembe. Két-három táncot végigtáncoltak, majd hazamentek átöltözni a tánchoz, és visszatértek a kocsmába. A bál farsangvasárnap éjfélig, hétfőn és húshagyókedden 11 óráig tartott. Húshagyókedd délután a zenekar az asszonyok számára játszott a kendertánchoz (konopovítanec). Szép fehér ruhába öltözve érkeztek a fiatal asszonyok, de néhány lány is bekötötte a fejét, hogy részt vehessen a kendertáncban. Mert ilyenkor a legények csak az asszonyokkal táncolhattak. A kendertánchoz a zenekar ceppelpolkát játszott, amire jókat lehetett 211