Gelencsér József - Lukács László: Szép napunk támadt. A népszokások Fejér megyében. – Fejér megye néprajza 3. – Szent István Király Múzeum közleményei: A sorozat 30. (1991)

31. ábra. Farsangi táncmulatság meghívója Székesfehérvárról 1833-ból. siak (a lugócok és a zöldséghegyezők) farsangvasárnap, a jómódú felsővárosiak (a nyolcasok vagy vonyogósok) egy héttel korábban tartották batyubáljukat. Az előbbit farsangutó jji-, az utóbbit gazdabálnak nevezték. A batyúbálokat a két világháború közötti időszakban a gazdakör, a dalárda és a katolikus legényegylet (KALOT) rendezte. Fúvószenekar, 5-12 tagú rezesbanda muzsikájára polkát, lassú- és gyors csárdást, mazurkát, valcert táncoltak. A felsővárosiak batyubálján az 1930-as években Hofstätter István városgazda kezdte az első táncot a feleségével. A batyubálba a legények egyedül, a lányok a gardimamával érkeztek. A terem közepén, a majomszigetben álltak a legények, innen nézték ki maguknak azt a lányt, akivel táncolni akartak. Eközben a lányok a fal melletti székeken ülő gardimamák mellett álltak, és várták a legények felkérését. Arra a leányra, akit senki sem vitt a táncba azt mondták, hogy zöldséget, petrezselymet árul. Másnap reggel már róla pletykáltak a gardimamák 196