Gelencsér József - Lukács László: Szép napunk támadt. A népszokások Fejér megyében. – Fejér megye néprajza 3. – Szent István Király Múzeum közleményei: A sorozat 30. (1991)
A városi farsangi felvonulás dokumentuma egy fénykép, amely 1924-ben Oechtnechert József ajándékaként került az István Király Múzeumba. Hátoldalán ez olvasható: „Húshagyókeddi farsangi felvonulás. Rendezték a tűzoltók 1900 körül." A felvétel a székesfehérvári tűzoltólaktanya udvarán készült, a maskarába öltözés után, a menet elindulása előtt. Az eléggé halvány fényképen 24 maszkos alakoskodó látható. Közülük hatan lóháton ülnek, egy szamárháton ül, a többiek lovaskocsikon állnak. Aszamáron ülő alakoskodó fejét is szamármaszk fedi. A bal oldali kocsin fehér lepelbe öltözött kaszás halál, mellette talán egy medve alakoskodó, a kocsi végén burnuszba öltözött, fején csákót viselő arab vagy francia gyarmati katona áll. A jobb oldali kocsin fekete ruhás, kezében boroskorsót tartó, halálfejes maszkot viselő alakoskodó látható. Mellette balról talán egy oroszlán maszkot viselő, sörényes alakoskodó áll. Három lóháton ülő alakoskodó cukorsüveg alakú papírcsákót visel. A fényképen látható alakoskodók megerősítik Richard Wolfram megállapítását, amelyre a német nyelvterület városi és falusi farsangi felvonulásain megjelenő maszkos alakoskodók összehasonlítása révén jutott. Wolfram szerint a városi farsangi felvonulások résztvevői rendszerint egyéni döntés eredményeként elkészített, gyakran változó, az időszerű alakokra is utaló kosztümökbe öltöznek. Ezzel szemben a hagyományos, falusi felvonulásokon az alakoskodók kosztümjei, maszkjai, cselekvéseútöbbé-kevésbé állandóak. Utóbbi esetben a szokáshoz kapcsolódó egykori vagy ma is meglévő néphit, a szokás értelme is felismerhető (Wolfram 1972, 72). A farsangi alakoskodó játék egy másik fényképes dokumentuma Juhász István városi számvevő ajándékaként 1932-ben került az István Király Múzeumba. A felvétel 1917-ben az orosz fronton, Volhínia területén, Wogierszczyben, a magyar királyi székesfehérvári 17. honvéd gyalogezred Zita Királyné Katona Otthonában készült. A fénykép bizonyítja, hogy az ezred katonái még a frontvonaltól 5-6 km-re lévő Zita Otthonban pihenő társaik számára is alakoskodó játékot mutattak be 1917 farsangján. A képen négy maskarába öltözött alakoskodó látható, akiknek játékán az őket jobbról körülvevő legénység, és a tőlük balra álló tisztek szórakoznak, nevetnek. Fejér megye farsangi alakoskodó, adománygyűjtő népszokásai közül a Moha községben minden húshagyókedden megrendezett tikverőzés tett szert országos hírnévre. A mohai tikverőzéssel a Móri-völgy jeles napi szokásainak sorában kötetünkben Gelencsér József foglalkozik. Szokásunk annyiban egyedülálló, hogy napjainkig fennmaradt, ma is gyakorolják. Fennmaradásában, ismertté tételében jelentős szerepet játszott Pesovár Ferenc, az István Király Múzeum néprajzi osztályvezetője, aki negyedszázadon át tanulmányozta, számos cikkben mutatta be, közreműködésével több néprajzi film is készült a mohai tikverőzésről (1983,33-34). Az utóbbi évtizedekben a Fejér megyében végzett néprajzi gyűjtések során kiderült, hogy a mohai tikverőzéshez hasonló farsangi alakoskodó, adománygyűjtő szokások korábban nagy területen: a Móri-völgyben, a Velencei-tó környékén és a Mezőföldön is elterjedtek voltak. Pákozdon 1975-ben Csontos Gábor 71 éves adatközlőm így mutatta be a tikverőzést: „Itt húshagyókedden volt a tikverőzés. A kosaras leánynak öltözött fiú, aki a tojást kosárba gyűjtötte össze. A kutyaverő cigánynak volt öltözve, láncosbottal járt, azt a tánc alatt csörgette. Két táncos volt: egy férfinak és egy nőnek öltözött. A harmonikás cigánynak volt felöltözve. Az udvaron a harmonikás játszott, a táncosok táncoltak, a kutyaverő a láncos botot csörgette, a kosaras a kapott tojásokat szedte 185
