Gelencsér József - Lukács László: Szép napunk támadt. A népszokások Fejér megyében. – Fejér megye néprajza 3. – Szent István Király Múzeum közleményei: A sorozat 30. (1991)

piszláng vagy szalados csíráztatott gabonából készült böjti étel volt. Sárszentmiklóson a húshagyókeddi ebédre tyúkhúslevest főztek, fánkot sütöttek, hamvazószerdán a böjtös sóba-vízbe bableves és sósvakarcs került az asztalra. Dunapentelén farsangvasárnap forgácsfánkot, farsanghétfőn rétest, húshagyókedden kelt fánkot sütöttek. Baracson farsangvasárnap fokhagymáslevest vagy krumplilevest főztek, fánkot sütöttek, hamvazószerdára a zsír nélküli sóba-vízbe bablevest, tejes bablevest készítették. Válón farsangvasárnap rétest, buktafánkot vagy forgácsfánkot sütöttek, farsanghétfőn is ezek maradékát ették. Húshagyókeddre buktafánkot sütöttek, aminek maradékát torkoscsütörtökön ették meg. A móri németek a farsang végi napokra ünnepi süteményeket: kwiezetl-t (kvircedli), khatznpratzl-t (macska mancsok), nußstangl-t (diós rudak) és schokoladi kranzl-t (csokoládé koszorúk) sütöttek. A kvircedli régi receptjét így mondta el adatközlőm, Brumbauer Józsefné: „Minden tojáshoz 3 kanál cukrot számítok. Például 7 tojáshoz 21 kanál cukrot teszek. Ezt legalább egy óra hosszáig keverem, majd egy salakálit és annyi lisztet teszek hozzá, amennyit a tészta felvesz. A tésztának nem szabad nagyon keménynek lenni, mert akkor kemény lesz a kvircedli. Akiszaggatás után egész éjjel száradni hagyom, aztán másnap megsütöm." A kvircedli készítéséről 1980-ban sikerült fénykép sorozatot készíteni, és a munkát jól megfigyelni. Brumbauer Józsefné a régi ház első szobájában dolgozott. A tészta kikeverése, összeállítása után liszttel hintette be a gyúródeszkát, majd a kis vájdlingból a gyúródeszkára tette a tésztát. A deszkán még egy kicsit meggyúrta, majd félujjnyi vastagra kisodorta. Ezután lisztbe mártotta a kvircedli-minta (kwiezetlmodl) egyik oldalát, és sűrűn egymás után a tésztára nyomkodta, majd a minta nagyságának megfelelő darabokra vagdalta a tésztát. Az asztal előtt magasan felvetett ágyra egy fehér abroszt terített, amire széles pengéjű nagykéssel egyenként hordta a kiszaggatott, nyers kvircedlit. A tészta itt száradt másnap reggelig, amikor Brumbauer Józsefné lassú tűzön megsütötte. Brumbauer Józsefné régi, fából készült kvircedli-mintájának oldalaira hal- (fisch), baba- (puppi), rózsa (rosen) és a virág (blume) mintát faragtak. Brumbauer Józsefné segítségével Mergl Ferencék kvircedli-mintáját megszereztem a székesfehérvári István Király Múzeum néprajzi gyűjteménye számára. Ennek egyik odalán rozmaring minta (rosmarie), a másikon a tulajdonos MF monogramja, kereszt és virág látható (Lelt. sz.: 80. 212. 1.) Kvircedlivel kínálták meg Móron a farsang végi napokban érkezett vendégeket, rokonokat, ismerősöket. Jó móri borba mártogatva az asszonyoknak is kedvelt csemegéje volt. Az egyházi év egyes időszakainak jellege a lányok ünnepi viseletében is tükröződött. Bakonycsernyén a farsangi vasárnapokon világos színű kartonruhában, az adventi és a nagyböjti vasár- és ünnepnapokon sötét szövetruhában jártak a lányok. Farsangban újhold első vasárnapján fehér, a másodikon rózsaszín, a harmadikon lila színű kartonruhában mentek a templomba, s ezt viselték délután is. Újhold negyedik vasárnapján tetszés szerinti színű ruhába öltözhettek, felvehették az előző három vasárnapon viselt ruhák közül is valamelyiket. Fekete színű ruhába farsangban csak gyász, temetés esetén öltöztek (Hegyi 1983, 59-60). Pusztavámon a lányok 1956-ig a liturgiának megfelelő színű ruhában mentek a templomba. Farsanghétfőn színes, tarka-barka ruhában mentek a bálba, húshagyókedden fehérben. Gánton a lányok farsangvasárnap fehér, farsanghétfőn rózsaszín, húshagyókedden pepita vagy lila ruhában jelentek meg a bálon. A farsangi szánkózásra így emlékezett vissza báró Altorjai Apor Péter 1736-ban 182