Gelencsér József - Lukács László: Szép napunk támadt. A népszokások Fejér megyében. – Fejér megye néprajza 3. – Szent István Király Múzeum közleményei: A sorozat 30. (1991)

Ha beülök a sarokba, Kicsi szívem, kicsi szám Boldog új évet kíván! Jó reggelt agyonisten! A köszöntők almát, süteményt, ostyát kaptak. 10. Vízkereszt Vízkereszt (január 6.) napjával zárul a karácsonyi ünnepkör, s kezdődik a farsang. Vízkereszt az egyik legrégibb egyházi ünnep: a IV századig ezen a napon ünnepelték Jézus születésnapját és az évkezdetet is. Ekkor emlékezik meg az egyház Jézusnak a Jordán vízében történt megkeresztelkedéséről és a napkeleti bölcsek imádásáról, hódolatáról is. Az egyház, Jézus megkeresztelkedésének emlékére, a vizet is megszentelte vízkeresztkor. A vízszenteléshez tömjén és kréta megszentelése is kapcsolódott. E három szentelménnyel: vízzel való meghintessél, tömjénfüsttel és az ajtók krétával való megírásával történt a házak megszentelése. Vízkeresztet, a karácsonyi ünnepkör zárónapját, seregélyesi néprajzi pályamunkájában így jellemezte Kovács Imre: „Az újév után következett egy néhány napos innepzáró időszak, vízkörösztig. Eltakarították az ünnep ilyen meg amolyan maradékát, s kezdték az újat. A vízköröszt nálunk, kálvinistáknál nem volt ünnep, de jeles nap volt. A nagy karácsony-újévi ünnepkör lezárása. A katholikusoknál nagy ünnep volt. Vízszentelés, házszentelés a pap látogatásával, mutatós közreműködésével." (IKMNA. 84.16.) Móron január 5-én szentelték meg a vizet a templomban. Az asszonyok vízkereszt vigiliáján tejeskannában hozták haza. A szobaajtó melletti falra akasztott porcelán szenteltvíztartóba mindig öntöttek egy keveset, s egész éven át „az ördög hatalma" ellen használták. Búcsúfiaként hozták a szenteltvíztartót a bodajki, csatkai, celldömölki búcsúról. Pusztavámon nemcsak vizet,hanem tömjént és krétát is szenteltek. Litánia után a plébános és a sekrestyés minden katolikus házat felkeresett. Az ajtóra a három napkeleti bölcs nevének (Kaspar, Melchior, Balthasar) kezdőbetűit: К.M.В. és az évszámot írták. A következő szavakkal köszöntöttek: „Die Heiligen Drei Könige mit ihrem Stern, grüßen den Herrn und die Frau und wünschen ein glückseliges neues Jahr." Szenteltvízzel hintették meg a ház ajtóit, a pinceajtókról sem feledkeztek meg, hogy az azé vi borbőséget ezzel is elősegítsék (Tafferner-Schell 1978,140). Apusztavámi katolikusok közül sokan minden este úgy tértek nyugovóra, hogy lefekvés előtt a szobaajtó mellett a falakon lógó szenteltvíztartóba mártott kezükkel vetettek magukra keresztet. A vértesbogiáriak vízkeresztjéről 1941-ben megjelent doktori értekezésében így emlékezett meg a község szülötte, Tafferner Antal: „Vízkereszt vigiliáján vizet szentel az Egyház. A megszentelt hordó vízből mindenki visz haza egy üveggel. Sokan sót és kenyeret meg krétát is hoznak erre a szentelésre. Otthon mindenki kap egy harapást a megsózott és meszentelt kenyérből. A megszentelt sóból az állatok abrakába is szoktak keverni egy keveset. E szokás értelme világos: miként a só a romlatlanság jelképe, éppen úgy fogja azokat is, akik használják, a romlástól és egyéb bajtól megóvni. A krétával a házi asszony az ajtóra 175