Gelencsér József - Lukács László: Szép napunk támadt. A népszokások Fejér megyében. – Fejér megye néprajza 3. – Szent István Király Múzeum közleményei: A sorozat 30. (1991)

ölöget ettünk karácsonba". Óesztendei vacsorára hurka, kolbász, kocsonya, svárkli (disznósajt), pogácsa és bor került az asztalra. Újévi ebédre orjalevest, disznóhúst ettek. Sárosdon a szilveszteri vacsorára lencselevest főztek, hogy az új esztendőben sok pénzük legyen. A szárnyas tilalmas volt, ezért malacot sütöttek, kocsonyát főztek. Vacsorára sóspogácsát is sütöttek. Újévkor reggelire kocsonyát, ebédre daragombócos disznóhúslevest, malacpecsenyét, töltöttkáposztát ettek. Az újévi ebéd elmaradhatatlan fogásának a rétes számított. Sárbogárdon Szilveszterkor orjalevest főztek. Újévkor édeskáposztát készítettek a levesben főtt orjahúshoz, hogy édes legyen az új esztendő. Rétest sütöttek, úgy hitték, ha az szépen elnyúlik, akkor a következő évben szerencse éri a házat. Sárszentmiklóson a szilveszteri vacsorához hájaspogácsát vagy rétest sütöttek, aszalt gyümölcsöt, gyümölcskompótot is ettek. Újévi ebédre itt is orjaleves, főtt orjahús édeskáposztával került az asztalra, hogy édes legyen az esztendő. Harmadik fogásként hájastésztát fogyasztottak. Baracson Szilveszterkor böjtös vacsora volt: bableves, mákos guba vagy mákos tészta. Újévi ebédre húslevest, húsos savanyúkáposztát esetleg kukoricakását főztek, mákos-, diós-, kakaós- vagy paprikás kalácsot sütöttek. Enyingen is úgy tartották: „A tyúk szétkaparja a szerencsét, a malac pedig összetúrja a jövő évre." Ezért Szilveszterre, újévre nem vágtak tyúkot, hanem malacsültet ettek. Néhány családban Enyingen is bablevest főztek szilveszteri vacsorára. Válón szilveszteri vacsorára kolbászos levest főztek, túrós-, káposztás-, diós-, mákos rétest vagy pogácsát sütöttek. „Rétest, hogy elmúlt a hosszú esztendő. Arêtes bekeríti az esztendőt. Pogácsát sütöttek, hogy átguruljanak könnyen a másik esztendőbe" - magyarázta az 1908-ban született Segesdi Lajosné. Bicskén újévkor halat nem ettek, mert azt tartották, hogy akkor az új esztendőben elúszik a szerencséjük. Szárnyast azért nem fogyasztottak, mert az „kikaparja a szerencsét". Disznóhúst ettek, mert a disznó „betúrja a szerencsét". Tordason szilveszteri vacsorára mindig lencselevest főztek, hogy sok pénzük legyen. Gyúrón 1951-ben a 60 év körüli Kelmenné így magyarázta a szilveszteri vacsora egyes fogásaihoz fűződő elképzeléseket: „Szilveszterkor rétest sütünk, hogy hosszúra nyúljon az élet. Lencselevest főzünk, hogy sok legyen a pénz. Rizsát is szoktunk néha, mert akkor is sok a pénz."(IKMNA.51. 1.) AVál melletti Mária-Anna-pusztán Szoboszlai Istvánné 1951-ben a következő halottas játékot jegyezte fel: „Újév első napján fiúk játszanak, cigányoknak öltöznek. Bemennek minden házba, kisöprűzik őket, és egy bent marad. Akkor úgy csinál, mintha meghalna, vagy elájult volna. Akkor körülállják és feltámasztják őt." (IKMNA. 51.1.) Újév reggelén, délelőttjén muzsikus cigányok hegedűvel járták a falvakat, a házakat. Az ajtó előtt muzsikáltak, majd a gazdának és a házbelieknek boldog új évet kívántak. Köszöntésükért pénzt, bort kaptak. Enyingen például híres muzsikus cigányok voltak a Badi és a Punci család tagjai. Az öreg Punci Kálmán még az 1950-es években is eljárt újévkor muzsikálni, köszönteni. Ma már csak a legidősebb enyingiek emlékeznek az öreg Babari bácsira, aki mindig egyedül járt köszönteni. Zámolyon híres cigányzenészek voltak a Babai család tagjai, akik újévkor még a szomszédos Sárkeresztesre is átmentek muzsikálni, köszönteni. Az újév reggeli köszöntés egészen az 1970-es évekig élt a Fejér megyei falvakban. Az új esztendőre vonatkozó jókívánságokat tartalmazó verseket iskolás korú fiúk mondták el a rokonoknál, szomszédoknál, jó ismerősöknél. A köszöntő versek egy része régies, részben vallásos 165