Gelencsér József - Lukács László: Szép napunk támadt. A népszokások Fejér megyében. – Fejér megye néprajza 3. – Szent István Király Múzeum közleményei: A sorozat 30. (1991)
a kályhába ezen a napon, hogy egész esztendőben meleg szobájuk legyen. Egész télen főként fával, kukoricaszárral tüzeltek, de erre a napra sokan néhány kilogramm szenet vásároltak. Újévkor nem volt szabad kenyeret, pénzt kölcsönkérni, mert az az előttük álló esztendőre kenyeretlenséget, szegénységet hoz. Ugyanakkor e napon kölcsönadni sem jó, mert akkor a kölcsönadóknak az egész évben mindig csak kiadásuk lesz. Újesztendő napján nem volt szabad lustálkodni, veszekedni, mert aki úgy tesz, az egész évben lusta, veszekedős ember lesz. Enyingen úgy tartották, újévkor mindent jól kell csinálni, hogy a jövő esztendőben is minden sikerüljön. Bicskén Szilveszter éjszakáján nem lóghatott vizes ruha a padláson, mert akkor az egész esztendőben nem lesz rendes a háziasszony. Újévkor egész kenyeret szegtek meg, hogy egész évben jusson kenyér az asztalra. A tordasiak elképzelése szerint újévkor lógni kell a padláson kolbásznak, sonkának, szalonnának, mert akkor egész évben lógni fog. A lányok szilveszteri, újévi szerelmi jóslása leggyakrabban ólomöntéssel, gombócba főzött vagy pogácsába sütött cédulára írt férfinevekkel, kutyának kitett orjacsontokkal, ritkábban almába harapással, fa felnyalábolással, koszorú faágra dobásával, esetleg az újévi álom segítségével történt. A haláljóslás leggyakoribb eszközének a tollas pogácsa számított. Seregélyesen a nagylány a Szilveszter napján sütött pogácsába a számára kedves legény vagy legények nevével megírt cédulát dugta, hátha majd az jut neki. Egy bizonyos Ozsvát Juli nevű, már idősebb, nem nagyon szép leányról mondogatták, hogy az egész tepsi pogácsát megette, mire az utolsóban kijött neki a Kuczi Lajos cédulája. Örömében a cédulát is lenyelte. Aseregélyesi lányok óesztendő délutánján férfinevekkel megírt cédulákkal „megtöltött" gombócot is főztek. A víz tetejére elsőként feljött gombócot megvizsgálták: amilyen férfinév szerepelt a benne lévő cédulán, olyan nevű lesz a férjük. Ha a gombócban nem volt cédula, akkor vénlányok maradnak. Seregélyesen az óév utolsó éjszakáján a nagylányok erősen kívánták, hogy szépet meg jót álmodjanak, mert úgy hitték, hogy az újévi álom beteljesedik: akivel álmodnak, az lesz a férjük. Sárosdon a szilveszteri sóspogácsába minden családtag számára egy-egy tollat tűztek. Úgy gondolták, akinek a tolla megégett sütés közben, az meghal az új esztendőben. Újév napján a lányok lapátra gyűjtötték össze a csontot. Kitették az udvarra, és amerre a kutya elvitte, abból az irányból jön majd a kérőjük. Újévkor a déli harangszókor ki kellett menni a lánynak az udvarra, és amilyen állatot vagy embert először meglátott, olyan lesz az ura is. Például, ha először disznót pillantott meg, akkor disznó magaviseletű, ha részeges embert, akkor az is részeges lesz. Sárbogárdon a lányok a szerelmi jóslás három formáját is gyakorolták Szilveszterkor. Egyforma nagyságú gombócokat készítettek. Egy kivételével mindegyikbe férfinévvel ellátott cédulát tettek, egyszerre dobták őket a forró vízbe. Az első felemelkedő gombócban lévő cédulára írt névvel azonos lesz a lány férje. Ha elsőként az üres gombóc jött fel, akkor vénlány marad. Szilveszterkor vacsorára orját ettek a lányok. Az orjacsontokat a konyhaajtó küszöbére tették. Amelyik lány orjacsontját az odahívott kutya először elviszi, megeszi, az az új évben férjhez megy. Szilveszter éjjelén éjfélkor a lányok kimentek a kertbe, és az előre elkészített koszorúkat a levegőbe hajítják. Amelyik lányé faágra akad, az a következő évben férjhez megy. Sárbogárdon a haláljósláshoz használt tollas pogácsáról írta néprajzi pályamunkájá-163
