Gelencsér József - Lukács László: Szép napunk támadt. A népszokások Fejér megyében. – Fejér megye néprajza 3. – Szent István Király Múzeum közleményei: A sorozat 30. (1991)

nak is megjelenik, s a Glória szavaival jelenti Krisztus születését. Az öreg Choridon ébred föl elsőnek, felkelti Tubalka nevű társát, aki nagy nehezen megérti, hogy Betlehembe kell menniök a kis Jézus imádására. Jóízű, tréfás jelenetek tarkítják ezt a részt. Hamarosan Menáclás bojtárt is felébresztik, s öszve borulván énekszóval elindulnak a betlehemi istálló felé. A játék az angyal szavaival (ajándékkérés, jókívánságok) ér véget." (1954, 20) A Honderű című folyóirat 1847. évi kötetében olvashatjuk: „Karácson előtt egy héttel egész vízkeresztig pórfiúk, vagy kisebb városokban kézműves inasok szoktak Bethlennel járni, azaz egy templom formát készítenek vastag papirosból, melynek belsejében Krisztus születését ábrázoló faragványokat és képecskéket illesztenek -ehhez aztán betanulnak néhány karácsonyi énekeket, és Krisztus születését jelentő pásztori beszélgetéseket, így felkészülve bejárják a körüli falukat, honnan különféle ajándékokkal térnek haza." A betlehemes játék két fő formája: az élő szereplőkkel megjelenített játék és a bábokkal előadott bábtáncoltató betlehemezés. A Fejér megyei betlehemes játékok a dunántúli pásztorjátékok típuscsoportjába tartoznak. A pásztorjátékok cselekménye során az angyal keltegeti a nyáj mellett alvó pásztorokat, és az újszülött Jézushoz küldi őket. A pásztorok elindulnak az újszülötthöz, ajándékokat adnak neki. Fontos szereplő a nagyothalló, kajla öregpásztor, a vén Dadó vagy Koredó, akinek félreértéseiből humoros helyzetek adódnak. A játékot adomány kérés zárja be. Fejér megyében és Székesfehérváron a ritka bábtáncoltató betlehemezés szokása is élt. A játék színpadával, a házilag készített kis istállóval, a betlehemező csoport házról házra járt. A betlehem alsó részén vágott lyukakban, járatokban kis pálcákon mozgatták a bábokat. A játék szövegét a bábozók mondták. Az István Király Múzeum néprajzi gyűjteményébe Sárszentágotáról került egy bábtáncoltató betlehem (Régi lelt.sz.: 11231; új lelt.sz.: 39. 12.1.) Összesen 18 darab bábu tartozik hozzá. Bábjai között a születéstörténet alakjai: Szűz Mária, Szent József, a pásztorok és a három királyok láthatók. A bábtáncoltató betlehemet 1938^4-0 között a múzeum három alkalommal kölcsönadta a székesfehérvári (öreghegyi és palotavárosi) iskolásoknak, akik végigjárták vele a két városrészt. 1980 decemberében a sárszentágotai bábtáncoltató betlehemet a Fekete Sas Patikamúzeumban a hónap tárgyaként mutattuk be. Sajnos hiányzik az a füzet, amibe a bábtáncoltató betlehemezés szövegét leírták. A bábtáncoltató betlehemezés korábban Székesfehérvár-Alsóvárosban is élt. Erről a Székesfehérvár és Vidéke 1912. évi karácsonyi mellékletéből értesülünk: „A székesfehérvári felsővárosi parasztfiúk élelmesek. A jászolyban levő Jézuskát körülhordják s a ház népe titkon mindegyik legalábbis egy krajcárt csúsztat a jászol szalmája közé. Az alsó városiak pedig bábtáncoltatót is visznek magukkal a Betlehem körül." (Szemere 1912,1-3). Az élő szereplőkkel előadott betlehemes játék egyházi, iskolai eredetű, az elnépiesedésnek még csak a kezdeti fokán álló, komoly formája, a bölcsőcske is élt Székesfehérváron. A játékot a Székesfehérvári Múzeum Egyesület diákjai 1938-ban felújították, előadták. Ma az István Király Múzeum őrzi a bölcsőcske múzeumi előadásakor használt játékbölcsőt (Lelt. sz.: 38. 147. 12.) és az előadásról készült fényképeket. A székesfehérvári bölcsőcske szövegét és dallamát Volly István közölte 1945-ben Népi játékok II. Betlehemes - bölcsőcske - háromkirály című könyvében (1945,11, 78-81). Volly 1938-as Székesfehérvár-felsővárosi bölcsőcske gyűjtését A Magyar Népzene Tára Jeles napok kötete is átvette (Bartók-Kodály 1953, II. 116