Pesovár Ferenc: A juhait kereső pásztor. Fejér megyei néptáncok. – Fejér megye néprajza 2. – Szent István Király Múzeum közleményei: A sorozat 26. (1983)

JEGYZETEK 1 A dunántúli táncokra vonatkozó leglényegesebb munkák a következők: Somogyi táncok. .Kiss G. 1937., Seemayer V. 1955., Andrásfalvy B. 1958., Szentpál O. 1953., Katonai I. 1953., Jakab I. 1955., Gábor A, 1956. Dunántúli táncokat leíró, illetve érintő összefoglaló munkák a következők: Réthei Prikkel M. 1924., Lajtha L.-Gönyey S. 1943., Molnár I. 1947., Lugossy E.-Gönyey S. 1947., Lugossy E. 1952., Lugossy 1954., Kaposi E. 1952. AMMTIII/B. kötete., Kaposi E.-Maácz L. Bp. 1958. Az említett területekre vonatkozó táncok filmjei a MTA Zenetudományi Intézet Néptánc Osztályán (MTA), a Néprajzi ' • Múzeumban (NM) és az Állami Népi Együttes (ÁNE) filmarchívumaiban találhatók meg. 2 A felsorolt falvak táncaira vonatkozó leglényegesebb filmek: Ozora, MTA Ft. 287. Gyűjtők: Andrásfalvy В., Martin Gy. 1956., - Madocsa MTA Ft. 18. 1952. Gyűjtő: Juhász M. MTA Ft. 414. 1959., Gyűjtők: Andrásfalvy В., Martin Gy., Maácz L., Pesovár F., - Bogyiszló, MTA FT. 499. 1958., Gyűjtők: Andrásfalvy В., Martin Gy., Maácz L., Pesovár F. - Báta, MTA Ft. 75. 76. 1951., Gyűjtők: Erdős L., Kaposi E., MTA Ft. 410. 1958., Gyűjtők: Andrásfalvy В., Martin Gy., Maácz L., Pesovár F. - Sárpilis, MTA Ft. 174. 1952., Gyűjtők: Erdős L., Lányi Á., Lugossy E., Morvái P. - Decs, MTA Ft. 108. 1951. Gyűjtő: Molnári. NM 164. 1952., Gyűjtők: Erdős L., Lányi Á. ÁNE. 6. 1952. Gyűjtők: Rábai M., ÁNE, 66. 1955., Gyűjtő: Maácz L., MTA Ft. 403. 1953. Gyűjtők: Éri L, Lányi Á., Martin Gy., Pesovár F. 3 Molnár I. 1947. Mezőkomáromi kanásztánc 392., Mezőkomáromi kopogó 401., Mezőkomáromi csárdás 407. 4 Lugossy E. 1954. 31. Pákozdi huszárverbunk. 5 AMNTIII/B. kötetében. 119., 134., 46. sz. táncok. 6 Keszler M. (kézirat) 7 Jakab I. 1955. 118-128. 8 Lényegesebb kéziratos gyűjtések: Hantos, 1954. MTA Zenetudományi Intézet Néptánc Osztályának Kézirattára (ZTK) 436. Bogárdi L. gyűjtése: Jenő (István Király Múzeum Adattára) (IKMA). 55. 12. és 59. 1. Thurzó G. gyűjtései: Mór 1954. ZTK, 440. Gráf K. gyűjtése: Nadap 1953. ZTK 587., Erős L. gyűjtése: Pázmánd 1955. ZTK 439., Fekete F. gyűjtése: Perkáta 1952. 242. Berkes E. gyűjtése: Perkáta 1956. ZTK 660. IKMA 57. 4., Ásó I. gyűjtése: Seregélyes-Szőlőhegy 1956. ZTK 662. IKMA 57. 3., Ásó I. gyűjtése: Szabadbattyán, 1956. ZTK 669., IKMA 57. 9. Ásó I. gyűjtése: Fejér megye táncélete. (1954. 561.) Thurzó G. gyűjtése. 9 Andrásfalvy B. 1958. 89. 10 Ezúton is köszönöm Kovács Ernő alapi és Horváth György szabadegyházi pedagógusoknak, továbbá Gergelyi Béla előszállási ny. iskolaigazgatónak, hogy a gyűjtőmunkámban segítségemre voltak. Köszönet illeti azokat a hagyományőrző alapi asszonyokat és férfiakat, akik táncaikkal, dalaikkal és emlékeikkel hozzájárultak ahhoz, hogy nemzeti tánckincsünket - melyet új színnel gazdagítottak - még jobban megismerhessük. 11 „Oluphel rea" - Alaphelyig. Olup török, alkalmasint besenyő személynév. Alip — hős, gyakori besenyő személynév, Bárczi G. 1951. 11. és 52-54. 12 Károly János 1896. 168. 184. Csánki D. 1897. 316. „Thomas filius nobilis bissenus de Olup." 13 Károly J. 1897. III. 71. „Olup mint Mikus fia". 14 uo. 73-74. 15 uo. 16 Nagy L. 1954. Kézirat az István Király Múzeum Adattárában. 17 Pesty Frigyes 1864. helységnévtárában, a 6. pontra a következő válasz olvasható: „Amint a régi iratokból kivenni nem lehet ezelőt az az a tatárjárás előtt a község vagyis a puszta nem e helyen, hanem az úgynevezett Teleki rétnél volt, mely hely most a legjobb szénát adja - azonban a tatárjárás alkalmával akkor mind lepusztítatott s most már a nyoma is annak, hogy ot valamikor puszta község lehetet, alig látszik, kivehető azonban ot a pödröknél, hogy valamikor ot épületek lehettek." 18 Károly J. 1896. 83.; Nagy L. 1954. Alap. 19. Károly J. 1896. 84. 20 Fényes E. 1836. I. 83. 21 Fényes E. 1836. I. 69. 22 Zách J. 1863. I. 22. 23 Felső és Alsóalap a sárszentmiklósi plébánia filialisa volt. Az anyakönyvi bejegyzéseket 1860. október 1-től, a plébánia alapításától vezették Alapon. 24 Ezt a szájhagyomány is így tudja - Pesty F. 1864. Az 5-ik kérdésre (Hogyan népesítetett?) a következő leírás található, „...az apróbb birtokosok földjeiket darabonként eladogatván s ide mindeninnen jöttek be lakosok, de leginkább az ot szolgálatba levő uraságok béresei magoknak egy kis fundust szereztek s arra egy házat építve az napszámok után élődtek s it meghonosodtak s most 2250 lélekszámból ál a lakozság." 25 1959. május 3-án egy lakodalom alkalmával megfigyelhettem, hogy a kislángi rokonság már pár nappal előtte megérkezett. 26 Pesovár F. 1959. 83.