Pesovár Ferenc: A juhait kereső pásztor. Fejér megyei néptáncok. – Fejér megye néprajza 2. – Szent István Király Múzeum közleményei: A sorozat 26. (1983)

27 „Voltak a polkák meg a mazur". Id. Tóbel Lajos (sz. 1866) adatközlése. - „Hát különböző nótákat húztak a cigányok, hát csárdással legtöbbet kezdték. Lassú csárdással kezdődött. Aztán friss, aztán polka, aztán valcer. Közben ugrós is ment. Ahogyan kérte a fiatalság a táncot, úgy húzták a cigányok." Ulicza János (sz. 1898) adatközlése - (Táncok?) „Lassú csárdást, frisset, polkát meg aztán minek is mondták, mazurkának, valcernek, lengyelkének, más nem, meg az ugrós." Tenke József (sz. 1901) adatközlése. - „Csárdás, friss csárdás, polka." Fekti József és Józsefné adatközlése (sz. 1902, 1905) - (Táncok?) „lassú csárdás, friss polka". Klózer György (sz. 1889) adatközlése. - (Mazurka?) „Ismertem a mazurt, de én nem szerettem az ilyet." (Valcer?) „Azt is tudom, az is tánc, minálunk ritka tánc volt." Garbacz Györgyné (sz. 1898) adatközlése. - Rendszerint a polkát említik leggyakrabban a polgári társastáncok közül, ha érdeklődünk azok iránt. 28 „Vansztep a múlt háború után lépett fel." Ulicza János (sz. 1898) adatközlése. - „Aztán volt minálunk, nem tudom én, mi volt annak a táncnak a neve, amit nem szoktam járni, a 19-es háború után, Vansztep". Garbacz Györgyné adatközlése (sz. 1898). 29 Ulicza János (sz. 1898) adatközlése. Említi, hogy a régiek ismerték a magyar kettőst! (Ritka búza, ritka árpa - dallamára.) Ez kimondottan tánciskolái tánc, amely megfelel a szabolcs-szatmári magyar szólónak. Tehát a tánciskola előtt már ez az is terjedőben volt. 30 Pordány Sándor cecei lakos (sz. 1895) a következő táncok tanulására emlékszik: „magyar csárdás", padegatta", (pas de quatre) „padi patinő" (pas de patineurs), kreuzpolka (Alapon is ismert), „szottis polka" (Schottisc polka) valcer, francia négyes, tulipán-csárdás, (magyar kettős-szerű), 1904-ben a székesfehérvári Glünz Antal tanított Cecén. 31 (Tánc tanulása?) „Seprűnyéltől") Egyik a másiktól elsajátította. Ulicza János (sz. 1898) adatközlése -„Egyik a másiktól sajátította el." Tenke József (sz. 1901) adatközlése. - „Egy-kettő talán valahun megtanulta és aztán attól elsajítottuk, mer akkor nem volt tánciskola." Garbacz Györgyné (sz. 1898) adatközlése. - „Sokszor az istállóban söprüvel." Fekti Józsefné (sz. 1905) adatközlése. 32 „Hát a Hogy a csibe, hogy 19-ben volt itt minálunk első nóta." „Keresd meg a tűt, hát akkor én 6 éves voltam." Garbacz Györgyné (sz. 1898) adatközlése. - „Hogy a csibe... gólya, keresd meg a tűt... Fekti József (1902) és Fekti Józsefné (sz. 1905) adatközlése. - Ritka búza, ritka árpa, meg a hogy a csibe, meg gólyamadár, zsidógyerek nadrágja..." Tenke József (sz. 1901) adatközlése. - Agólya-tánc a századforduló után kezdett nálunk elterjedni. Amerikából hazatérő magyarok hozták magukkal. 33 Tálasi I. 1939. 9.; Vajkai A 1941-42.; Vajkai A 1959. Állattartás. 40.; Vajkai A 1959. Állattartás. 37.; Manga J. 1954.; Ebner S. 1933. 150. 34 Fényes E. 1836.1. 69. - József császár korabeli térképek alapján tudjuk, hogy a XVIII. században nem volt ezen a területen számbavehető erdőség. A legfeltűnőbb azonban az, hogy a rétek és legelők szinte szabályosan zárt foltokat alkotnak a községek körül, a szántóföldek a községhatárok külső részein foglalnak helyet. Ebből nyilvánvalóan kiderül, hogy a lakosságnak főfoglalkozása az állattenyésztés volt. Lásd: Kogutowitz К 1930. 275-276. 35 „A juhász annyira gőgös volt, hogy a kanásszal nem bandázott." Klóser György (sz. 1889) volt cseléd adatközlése. - „Azért az úgy volt, hogy a juhászok nem szívesen vettek el mást, mint juhászlányt. Mikor én is meg akartam nősülni, ez a nagynénim, aki juhászasszony volt, azt mondta, hogy megnézem miféle béreslányt veszek el feleségül. Nagyon haragudott rám, hogy az én feleségem nem juhászlány lesz. A juhászok mind rokonságban voltak majdnem." „A juhászok büszkék lehettek én is rendes életsort tudtam vezetni magamnak." „Apám mindig mondta, mikor beteg volt, hogy én most már elmegyek de ti fiaim ne legyetek senkinek a cselédei, csak juhász legyen belőletek, mert annak nem parancsol senki." - Reiter Mihály (19 4-ben 51 éves) előszállásijuhász adatközlése. Varga Marianne gyűjtése (IKMA55.9.). 36 Illyés Gy. Puszták népe. (6. fejezet); Andrásfalvy B. 1958. 37. Id. Tóbel Lajos (sz. 1866) adatközlése. 37 Id. Tóbel Lajos (sz. 1866.) adatközlése. 38 Somogyi táncok 58. 39 Klóser György (sz. 1889) adatközlése, 1905 körül tanúja volt egy sárbogárdi Szent Mihály napi juhászmulatságnak. 40 Fekti József (sz. 1902) adatközlése. 41 Szilágy (Czuczor Gergely) 1843. Bakony-vidéki kanásztáncot ír le. A tánc egyik fő jellemző vonása a bot vagy balta pergetése. Réthei Prikkel M. 1924.137. Czuczor leírásához hasonló pásztortáncot ír le. Dunántúlon ma már elég ritka az olyan tánc, amelyben eszközt pörgetnek. Annál jelentősebb ez a mozgás a szabolcs-szatmári pásztor és cigány botolókban. Lásd Martin Gy.- Pesovár E. 1958. 424. Pásztortánc, botoló. 42 Garbacz Györgyné (sz. 1898.) adatközlése. ч 43 Esztam névvel jelöli azt a kontrázási módot, amikor a bőgő rövid negyedeket játszik, a kontra és a brácsa pedig nyolcadszünetekkel később vágja be a nyolcadokat. Lásd: Volly I. 1951. 4. sz. 24-26. Martin Gy.Pesovár E. 1958. 435-436. 44 Lásd Somogyi táncok: A kanásztánc. 64-65. 45 Szerkezeti elemzéshez lásd: Martin Gy'.-Pesovár E. 1960. 46 Márkus Mihály (1957-ben 78 éves) alsószentiváni lakos adatközlése. 47 Martin Gy. szóbeli közlése. Lásd az 1956-ban készült ozorai filmet és jegyzőkönyvét. Ott a tánc két részből áll. Van egy dudanóta-szerű dallamra táncolt része, amit „dudálásnak" neveznek. A frissebb része a verbunk. Ez felel meg az alapi ugrásnak. 130