Pesovár Ferenc: Béres vagyok, béres. Fejér megyei népzene – Fejér megye néprajza 1. – Szent István Király Múzeum közleményei: A. sorozat 25. (1982)

A mellékelt dalokkal kapcsolatosan jegyzi meg: „1875 körüli időkből valók a dalok amelyekre emlékszem, így hát fölöslegesnek tartom leírni, mert sokan vannak életben akik ez időből eredt dalokat még hangoztatjuk, de maradt nekem az én nagyapám Vass Jánostól egypár 1800-as évek elejéről valók, melleket nagyapám még 80 éves korában is egy kis jó kedvében danolgatott, melleket lekótázni nem tudok, csak a szövegét küldhetem." Megemlíti, hogy a beküldött néhány dal közül kettőt mástól tanult, s ezek közül az egyik olyan „színdarab forma." Érdemes közölni a 2. dal szövegét, amely a dudanótákra emlékeztet: Jancsi bácsi, Pista bácsi, Sej csak a ládám nyissa kend ki, Sej csak a ládám nyissa kend ki. Maros felől, fuj a szellő, Sej onnand jön az én szeretőm, Sej onnand jön az én szeretőm. E dalhoz a következőket fűzte: „lassú csárdásnak alkalmas, dallama olyan 1820—25 körül vala". Vass János a következőképpen fejezi be a levelét: „ezek a dalok amelleket a régi hagyományokból össze tudtam böngészni, szerettem volna többet is szolgálni, de a legjobb akarat mellett én többet tenni nem tudtam." Ma már sajnálhatjuk, hogy azoknak a daloknak a szövegéből nem jegyzett fel semmit, amelyek az „1875 körüli időkből valók" és még az 1920-as években is „hangoztattak". Az egyik leggazdagabb népzenei hagyományokat őrző Fejér megyei falura, Perkátára vonatkozóan vesztettünk el így értékes adalékokat. Rajeczky Benjamin Hercegfalván (Mezőfalva) 1937-ben gyűjtött két István-napi köszöntőt, amelyeket a Magyar Népzene Tára II. kötete közöl. Volly István 1938-ban végzett gyűjtést Székesfehérvár—Felsővárosban, ekkor jegyezte le a karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódó „bölcsőcske" játékot. Megjelent a Népi Játékok II. (Bp. 1945.) füzetében, majd később a Magyar Népzene Tára II. kötetében. E játék dalainak felvételét 1970-ben és 1978-ban újra elvégeztük (18—21. dallamok). Ugyancsak a Népi Játékok I. és a Magyar Népzene Tára II. köteteiben jelent meg az úrhidai „újesztendő köszöntő" Volly István lejegyzése alapján. 1943-ban nyomtatták ki Székesfehérváron Szemere Gyula írását. Tájékoztató a Fejér megyei Magyar Néphagyományok Gyűjtéséhez címmel. Ebben a /Ь/Шг-hagyományok gyűjtésére hívta fel a figyelmet. Részletesen ismerteti a népköltészet, népzene műfajait és a gyűjtés módszereit. Ezt a „néphagyománymentő vállalkozást" egy írókból és tanárokból álló bizottság intézte. Falun élő munkatársaikat felszólították, hogy tevékenységük eredményeit a Vármegyei Levéltárba küldjék be. Szemere Gyula akkori gyűjtéséből 4 gyermekjáték-dallam szerepel a Magyar Népzene Tára I. kötetében, amelyből kettőt gyűjteményünkbe is átvettünk (3. és 7.). A gyűjtőmunka szórványosan az 1950-es években folytatódott. Többi között Bodajkon Sárosi Bálint, Bodméren Mathia Károly, Dunaújvárosban Ballá Péter jegyzett le a Népművészeti Intézet megbízásából dallamokat. Kiss Lajos 1955-ben Pákozdon a Magyar Népzene Tára III. В. Lakodalom kötetéhez végzett kiegészítő gyűjtést. Csanádi Imre és Vargyas Lajos 1954-ben Zámolyon tártak fel népdalszövegeket és dallamokat, amelyek a Fehérvár (Antológia) 1955-ös kötetében jelentek meg Zámolyi Parasztdalok címmel. Ugyanebben írt Csanádi Imre tanulmányt a népdalgyűjtés történetéről Fejér megyében. 22