Fitz Jenő (szerk.): A magyar pénzverés kezdete című konferencia előadásai, amelyek a Székesfehérvári Alba Regia Napok keretében 1973. május 14-én hangzottak el - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 21. (Székesfehérvár, 1975)

Györffy György: A magyar pénzverés kezdeteinek kérdéséhez

A MAGYAR PÉNZVERÉS KEZD ETELNEK KÉRDÉSÉHEZ

A magyar pénzverés kezdetei körül kialakult vita, amelyet Huszár Lajos 1965-ben adott értékelésével^) nagyjából lezártnak tudtunk, egy szerencsés új felfedezés nyomán ismét a tudományos érdeklődés központjába került.

G e d a i I s t v á n „A magyar pénzverés kezdete” c. kandidátusi értkezésében (1971) dolgozta fel az újonnan előkerült nagyharsányi kincsleletet, mely 40 darabot tartalmaz a két példányból ismert REGIA CIVITAS és LANCEA REGIS feliratú ezüstdénárból(1 2). G e d a i I. kimutatta, hogy ez István király első éremverete volt, amely megelőzte az 1020 tájától vert és kereskedelmi forgalomba került REGIA CIVITAS és STEPHANUS REX feliratú féldénárt (CNH. 1/1). G e d a i I. foglalkozik István pénzeivel is, így a svédországi Bosarve-ben előkerülttel, amelynek hiányos feliratát erőszakoltan Bratislawa-nak értelmezték)3). A zavaros felirat RESLA-nak olvasható névkezdete valójában a REGIA helyén ál, s annak elrontott alakja, A V V A rajza pedig olyan térkitöltő elem, mint más nagyharsányi utánvereten pl. VA| AV vagy A I V A A V - Pozsony német neve, mely 907-ben Brezalnuspurc volt)4), a XI. század első felére Brezesburg alakot vett fel)5); régi szláv neve ismeretlen. A cseh Cosmas 1100 körül Possen névalakot ad)6), míg a XII — XIAT. századi kolonizálások nyomán

(1) NK, LXIV-LXV, 1965-66, 29-91.

(2) Az egyiket szám mtartotta H. Dannenberg, Die deutschen Münzen der Sächsischen Kaiserzeit. Berlin, 1876,1. és IV. 1706ja szám alatt, mint hamisítványt, a másikat P. Berghaus, Hamburger Beiträge zur Numismatik, II, 1952 — 53, 61 —62. bajor veretnek vélte talán II. Komád korából.

(3) W. Hatz, Dona Numismatica. Walter Havernick zum 23. Januar I960 dargebracht. Hamburg, 1965, 79 — 85; IIlinka J., Numismatieky Sbornik, X, 1968, 65 — 77.

(4) Álon. Germ. Hist. Scriptores. XXX/2, 742.

(5) A. F. Gombos, Catalogus font. Hist. Hung., 1143.

Dresden, 1909, I. Taf. '

kialakult szlovák nép a német Pressburg nevet vette át vette át Presporek alakban. Mivel térségünkben az uralkodó székhelyét verték a pénzre, pl. Praga civitas, Gnesen civitas, a bosarvei utánveret Breslawa civitas magyarázata azt is megkövetelné, hogy Pozsonyt István király székhelyének tekintsük. Eltekintve attól, hogy erre semmi adat nincs, e feltevést kizárja az a körülmény, hogy Pozsony 1003-tól 1018-ig veszélyeztetett határvár volt ; a német-lengyel ellenségeskedés, s egy ideig a lengyel—magyar háború színterének peremén feküdt, így a „medium regni”, a székhely szerepét egyáltalán nem tölthette be.

A Regia Civitas nézetem szerint az ezredforduló királyi és egyházi székhelyét, Esztergomot jelölte; Székesfehérvár esetében Alba Civitas szerepelne a pénzen.

Az új veret LANCEA REGIS körirata és zászlós lándzsa ábrázolása arra a vexillum ra vonat kozhat , amit István király a pápától kapott a koronázási jelvényekkel együtt. A lándzsás veret a koronázásra készült, a gazdasági forgalomban használt pénz kb. 1020 után. Ami az elsőt illet: a keresztény királyság (Karoling mintájú monarchia) formális megalapítása nemcsak előttünk, hanem a kortársak előtt is nagyobb jelentőségű esemény volt, mint bármi más uralkodói tett az adott században, s ez tényleg indokolja a királyi hatalmat szimbolizáló pénz verését. Ha lándzsa került rá fő helyen, nem feledjük, hogy a pápa által adott felségjelvények között a zászlós lándzsát az első hely illeti meg. A III. Ottó 1000 körül használt ólombulláján ábrázolt Róma jelkép)7) zászlós lándzsája rokon a mi érmünkével.

A lándzsaábrázolás kérdésében perdöntőnek tartom a pápák középkori lateráni palotájának ebédlő-(6) Ibid., 805.

(7) 11. Posse, Die Siegel der deutschen Kaiser und Könige.

287