Fitz Jenő (szerk.): A magyar pénzverés kezdete című konferencia előadásai, amelyek a Székesfehérvári Alba Regia Napok keretében 1973. május 14-én hangzottak el - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 21. (Székesfehérvár, 1975)
Huszár Lajos: A pénzverés helye Magyarországon a XI. században
A PÉNZVERÉS HELYE MAGYARORSZÁGON A XI. SZÁZADIJÁN Pénztörténetünknek a XI. századot felölelő legkorábbi szakaszából sok bizonytalan és homályos részlet vár még megoldásra. Ezek sorában az egyik legtöbbet vitatott kérdés az egykorú pénzek verdehelyének a megállapítása. Ha ehhez a kérdéshez bármilyen oldalról is próbálunk közelíteni, mindig kiderül, hogy konkrét ismeretek hiányában csak közvetett bizonyítékokkal rendelkezünk és voltaképpen semmi más határozott kiindulópontunk nincs, mint a fennmaradt egykorú veretek és az ebből a korból származó éremleletek. Az első pénzeink verdehelyének megállapítása érdekében hosszú idő óta folyó vita általában három helynév körül kristályosodott ki : Esztergom, Székesfehérvár és Pannonhalmai1). Az első kettő felé azért fordult a figyelem, mert mindkettő királyi székhely szerepet töltött be, az utóbbit pedig a XI. századi érmek köriratában előforduló Pannonia név téves értelmezése vonta be a vita keretébe. Amikor ezúttal megint hozzányúlunk ehhez a meddőnek látszó, azaz jelenleg véglegesen el nem dönthető vitához, nem törekszünk többre, mint a korábbi ismereteknek néhány újabban felmerült adattal való egyeztetésére és ennek alapján lehetőleg minél tárgyilagosabban rámutatni arra a valószínű lehetőségre, melyet a kutatás a mai állapotában nyújtani tud. Megkíséreljük tehát logikus sorrendben feltárni a rendelkezésre álló adatok összefüggéseit és ezek alapján következtetni arra, hogy mit valószínűsítenek ezek az összefüggések. Következtetéseink eredményét természetesen nem tekinthetjük véglegesnek, sem pedig a vitát lezártnak. Magukból a pénzekből kiindulva, az derül ki, hogy az első magyar pénzeken, tehát az 1. Istvánnak tu(1) Az erre vonatkozó régebbi irodalom összefoglalását cf. Huszár L., Az esztergomi középkori pénzverde. Komárom Megyei Múzeumok Közleményei, I, 19(58, 207-218. lajdonítható összes vereteken, továbbá I. Endre egyik pénztípusán a hátlapon REGIA CIVITAS köriratot találunk)2). A többi XI. századi érmen pedig ugyanott PANNONIA szerepel különféle formában, mint PANNONIA, PANONIA, PANNONÉI A, PAN ON El A, és PANONIA TÉKA. Ezeket a feliratokat egészben vagy részben fel lehet úgy fogni, mint a pénzverő helyére való utalást minthogy az egykorú európai pénzverésben általános gyakorlat volt a pénzek hátlapi köriratában a pénzverde nevét elhelyezni. Régóta megállapított és egyértelműleg elfogadott tény, hogy a magyar pénzeken szereplő Regia Civitas Regensburg latin nevének (Regina Civitas) az utánzása némi változtatással. Annál is inkább, mert az első magyar pénzek II. Henrik bajor herceg (985 — 995) regensburgi veretű obulusainak a mintájára készültek. Ezek után minden erőltetés nélkül feltételezhető, hogy a magyar pénzeken előforduló Regia Civitas a verdehelyre utaló kifejezés. Minthogy ennek a regensburgi körirat utánzása mellett önálló jelentése is van szószerinti fordításban „királyi város” értelemben, feltehető hogy ez a kifejezés a királyi székhelyre utal. Ez a megállapítás azért lényeges, mert az egykorú pénzverésben az is általános gyakorlat volt, hogy a pénzverde rendszerint az uralkodó székhelyén működött. Ennek a gyakorlatnak a gyökere még Nagy Károly által a 805-i Capitularéban lefektetett alapelvre nyúlik vissza, mely szerint a pénzverés mindig az uralkodó székhelyén történjék. Ha Magyarország szomszédságából keresünk analógiákat, kiderül, hogy II. Boleslav cseh uralkodó (967 — 999) pénzein PR AGA, Boleslav Chrobry lengyel uralkodó (992— 1025) pénzein pedig GNEZDVN a hátlapi körirat, tehát mindkét esetben az uralkodói székhelyneve ; nem is beszélve Regina Civitasról, mely a bajor her(2) Réthy L., CNH, I, 1899, 11. sz.
