Fitz Jenő (szerk.): A magyar pénzverés kezdete című konferencia előadásai, amelyek a Székesfehérvári Alba Regia Napok keretében 1973. május 14-én hangzottak el - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 21. (Székesfehérvár, 1975)
Káplár László: I. István király pénzei anyagvizsgálatának eredeményei
végeztük és azok eredményéről most kívánunk beszámolni. A vizsgálatra átadott anyag a következő volt : 1. sz. minta: Dannenberg 1706/a, I. István király denára 2. sz. minta: ugyanaz, mint az 1. sz., másik példány 3. sz. minta: Dannenberg 1074 változat,II.Henrik császár regensburgi denára (1002 — 1004 között) 4. sz. minta: Augsburgi dénár 5. sz. minta: Cseh veret (II. Boleslav, 967 — 999) 6. sz. minta: Cseh utánveret 7. sz. minta : Ezüstlapka a nagyharsányi leletből 8. sz. minta: Hajkarika a nagyharsányi leletből 9. sz. minta: CNH. I. 1. obolus (I. István) 10. sz. minta: CXH. I. 8. dénár (I. Péter) 11. sz. minta: egykorú ezüst dirhem. Az adatokból jól látható, hogy a vizsgálandó 11 minta nagyjából azonos kornak, azonos időszakát reprezentálja, mintegy 50 évet, i.sz. 970 és 1020 között. A feladat megoldásához olyan módszerre volt szükségünk, amely információt ad a vizsgált darabok minőségi és mennyiségi összetételéről, e mellett alkalmazása nem rongálja, nem semmisíti meg a vizsgált érmét, sőt maradandó nyomot sem hagy rajta. Ilyen módszer az emissziós színképelemzés, amelyet anyagok összetételének közvetlen meghatározásához. nyomelemek kimutatásához, modern rendőri nyomozásban és a régészetben, ma már szinte nélkülözhetetlennek tekintenek(4). A módszer lényege a következő : a vizsgálandó érem és egy segédelektród között elektromos szikrakisülést létesítenek. A szikra beütési helyén erős helyi felmelegedés történik és az anyagnak egy igen kis mennyisége elgőzölög. (A szikrakisülés jóformán alig hagy nyomot.) Az izzó gőzök és gázok az anyagukra jellemző hullámhosszúságú fényt bocsátanak ki. A készülék prizmája a sugárzás összetevőit hullámhosszuknak megfelelően, különböző szögben téríti el. A színkép (spektrum) színképvonalakból áll, amelyeknek hullámhosszából megállapítható, hogy a vizsgált érem az alapfémen kívül milyen ötvöző anyagokat tartalmaz. A színképvonalak erőssége (intenzitása) alapján pedig az ötvöző anyagok és a szennyezések százalékos menynyisége határozható meg. A vizsgálatokat tehát emissziós színképelemzéssel végeztük. A spektrográfiai felvételek ZEISS (Jena) gyártmányú, Q —24 típusú spektrográffal készültek. A gerjesztés datai: egyenáramú szikra HFO-1 szikragerjesztővel, 1 mm-es szikraköz, mikroszikra. Gerjesztési körülmények: 0,5 nano-Farád, 0,02 mH. 60°-os grafit ellenelektród. Résszélesség 15 mikron, leképezőnyílás = 0 (teljes). HB =11. Előszikráztatási idő 30 sec., expozíciós idő 4 min. Lemez: AGFA Gevaert 34 B 50, 9x24 cm. Előhívás: Kodak D 19 hívó, 20 °C, 4 perc, ringatással. (4) Káplár L., Múzeumi Kurír, 3. szám, (1970, július) 52 — 55. Az elemzési eredmények értékelése Az SPD (Standard Paper Density) — skála és gyakorlati tapasztalatok alapján a két főalkotó az ezüst (Ag) és a réz (Cu). Mennyiségük 90%-nak, illetve 10%-nak adódott. Nyomszennyezőként arany, ón, ólom, bizmut, cink, vas, magnézium, kalcium és szilícium van jelen a vizsgált tárgyakban. (A mikroszikra technikát azért alkalmaztuk fényforrásként, mert így a vizsgálatot a vizsgált érmék jelentősebb rongálása nélkül végezhettük el. A szikra nyoma megfelelő ezüst-tisztítási eljárással eltávolítható.) Az arany (Au) mennyisége valamennyi mintában tizedszázaléknyi, azaz jelölése: 0,X. Legtöbbet — 0,5%-ot — tartalmaz: a két Dannenberg 1706/a és a hajkarika darab. 0,3%-ot tartalmaz: az ezüstlapka 0,2%-ot tartalmaz: CNH. I. 1., a regensburgi és a cseh denár-veret 0,1%-ot tartalmaz: az augsburgi dénár, a cseh utánveret, a CNH. I. 8. és a dirhem. Ont (Sn) csak a cseh utánveret és a hajkarika tartalmaz. Előbbi 0,0X (0,05%) utóbbi 0,X (0,2%) menynyiségben. Ólom (Pb) mind all mintában található. Nagyságrendje 0,X azaz tizedszázaléknyi. 0,8%-ot tartalmaz: a cseh utánveret 0,4%-ot tartalmaz: CNH. I. 8. dénár (Péter) 0,3%-ot tartalmaz: CNH. I. 1. obolus 0,2%-ot tartalmaz: az 1, 2, 3, 4, 5, 8 és 11. minta 0,1%-ot tartalmaz: az ezüstlapka Bizmut (Bi) található a 11 közül 7 mintában. Nem tartalmaz bizmutot az 1, 2, 7. és 10. számú minta. A többi mintákban mennyisége 0,X% azaz tizedszázaléknyi. 0,8%-ot tartalmaz: a dirhem 0,0%-ot tartalmaz: CNH. I. 1. obulus 0,3%-ot tartalmaz: a regensburgi veret 0,2%-ot tartalmaz: az augsburgi veret 0,1%-ot tartalmaz : a cseh veret ős a cseh utánveret, valamint a hajkarika. Cinket (Zn) egyedül a cseh utánveretben találtunk, a többi minta nem tartalmazott cinket. Meg kell azonban jegyeznem, hogy ebben a tartományban elég rossz a cink értékelő vonala. Mennyisége 0,X nagyságrendű, értéke 0,2%. Vasat (Fe) csupán 4 minta tartalmazott. Mennyisége 0,00X —0,0X nagyságrendű. 0,02%-ot tartalmaz: a hajkarika 0,01 %-ot tartalmaz: az ezüstlapka 0,005%-ot tartalmaz: a cseh utánveret és a dirhem. Fentieken kívül szilíciumot, kalciumot és magnéziumot (Si, Ca, Mg) 0.0X % azaz századszázaléknyi 254