Fitz Jenő (szerk.): Die aktuellen Fragen der Bandkeramik - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 18. A Pannon konferenciák aktái 1. (Székesfehérvár, 1972)
A. László: Újkőkori arcos edények Romániából. Az emberi arc ábrázolásának kérdéséről a Dunamedence neolithikus edényein
ábrázolások szakrális voltából nem következik, hogy maguk az edények is kizárólag vallásos célt szolgáltak volna. Az arcos edények lehetnek tehát mind használati-, mind rituális rendeltetésűek. Használati edények voltak például a vincai meg a szentesi areábrázolásos, nagy űrtartalmú gabonatárló edények. A kisebb méretű, folyadék befogadására szolgáló (pl. palack- és amfora-alakú) edényeket (Stuttgart — Cannstatt, Barleben, Zauschwitz, Derenburg, Husi. Vädastra, stb.) azonban italáldozatok (libáció) alkalmával használhat ták. Az arcos edények megjelenése az újkőkori földműveshitvilág sokrétű megnyilvánulásai közé tartozik. Az „agrár-vallás” közel-keleti eredetű s maga a növénytermesztő- és állattenyésztő gazdaság elterjedésével honosodik meg Európában is. Az arcábrázolást megtaláljuk a I lassuna típusú festett kerámián és -a szempár mintájára egyszerűsítve- az anatóliai neolit ikum (Çatal Hüyük, Hayilar) és kőrézkor (Mersin) edényein. Az emberi arc témájával Európában először a Presesklo — Sesklo — Karanovo — Kremikovci — Staréevo — Körös — Criç művelődési kör agyagművességében találkozunk (Sesklo, Trapéza, Thespiai, Nea Nikomedeia, Azmaska Mogila, Gladnice, stb.) s megjelenésében e kultúra anatóliai és mezopotámiai gyökereivel is számolnunk kell. A Vinéa (-Tordos) műveltség emberábrázolásai egyrészt a Staréevo — Körös hagyományokat követik (T alakban összekapcsolt plasztikus orral és szemöldökkel mintázott arcok, háromszögletű- és szívalakú arcok, applikák), másrészt újabb típusokkal gazdagszanak (nagy, kifejező szemekkel ábrázolt arcok, M-jellel társított arcok, arcos fedők, stb.). Az aldunai középső- és késő neolitikus kultúrák (Vädastra, Boian, Gumelnita) agyagművességének emberábrázolásai a Yinëa műve lt ség előképeit követik. A vonaldíszes kerámia kultúrájának korai emberábrázolásai a Staréevo — Körös örökséget folytatják, részben Vinéa A közvetítéssel. A Vinéa B, szakasznak megfelelő időben a kései vonaldíszes csoportokban (Szakálhát, Zseliz) olyan edények jelennek meg, melyek nyakán M alak ú jel fölött ábrázolt arcokat találunk. A Precucuteni (Tripolye A) kultúra (s általa az egész К mse I — Cucuteni — Tripolye kör) fő összetevője a vonaldíszes kerámia; főképp ez közvetítette a Staréevo ( - Körös) — Vinéa hagyományú emberábrázolásokat (tehát az arcábrázolásokat is) a Cucuteni — Tripolye műveltség agyagművességének. E mellett tekintettel kell lennünk további déli, délkeleti hatásokra is, melyeket főképp a Gumelnita kultúra közvetített. László Attila 235
