Fitz Jenő (szerk.): Die aktuellen Fragen der Bandkeramik - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 18. A Pannon konferenciák aktái 1. (Székesfehérvár, 1972)
A. László: Újkőkori arcos edények Romániából. Az emberi arc ábrázolásának kérdéséről a Dunamedence neolithikus edényein
Cucuteni A. Le thème de la face apparaît uniquement sur les fragments de Ruginoasa, cependant les images humaines complètes, surprises dans des attitudes diverses, étant beaucoup plus nombreuses<21u). La tradition Starcevo-Vinca de certaines représentations anthropomorphes sur la céramique du type Precucuteni et Cucuteni A a été mise en évidence avec justesse1220’. Un contact direct n’étant pas toutefois possible, il reste à établir les moyens par lesquels ces représentations s’intégrent dans le complexe Cucuteni — Tripolye, inclusivement dans la phase (culture) Precucuteni (Tripolye A). L’hypothèse de la transmission de ces éléments d’origine sud-orientale par l’intermédiaire de la culture Boian<221) (une des composantes de la culture Precucuteni) présente l’inconvénient que la culture Boian est extrêmement indigente en plastique ainsi qu’en ce qui concerne les représentations anthropomorphes sur la céramique<222). La composante la plus importante peut-être de la culture Precucuteni (et par elle du complexe entière de Cucuteni — Tripolye) étant la céramique linéaire, nous croyons que cette civilisation constitue le facteur principal qui a contribué à la diffusion et à l’assimilation des représentations anthropomorphes sur la céramique dans la culture Cucuteni — Tripolye/219 220 221 222 223’ Cette filiation est assurée par de nombreuses analogies, concernant le thème du visage ainsi que celui des représentations complètes. La découverte, sur le territoire de la Moldavie de telles représentations, appartenant, selon toutes les probabilités, à la culture de la céramique linéaire (Huçi, Iacobeni), renforce cette hypothèse. Les représentations anthropomorphes sur la céramique de l’étape Cucuteni A continuent les traditions precucuteniennes. En plus, il faut aussi tenir compte de certaines nouvelles influences du sud, transmises par la culture Gumelnifa, comme dans le cas des représentations de la face humaine de Ruginoasa. Il est à mentionner que les représentations anthropomorphes plastiques sur la céramique disparaissent de la culture Cucuteni — Tripolye à lépoque où prend fin la phase Cucuteni A. Sur la céramique des périodes AB et B de cette culture on distingue, en revanche, un décor anthropomorphe peint1224’, hérité ensuite par la céramique du groupe Horodiçtea — Folteçti (Gorodsk — Usatovo<22S>) de la période de transition du néolithique à l'époque de bronze. Iaçi A. László ÜJKŐKORI ARCOS EDÉNYEK ROMÁNIÁBÓL. Az emberi arc ábrázolásának kérdéséről a Dunamedence neolithikus edényein Az újkőkori embcrábrázolású kerámia változatos tematikájában három fő típust különböztethetünk meg: az ember alakú (antropomorf) edényeket, az arcos fedőket és az ember-alakos mintával díszített edényeket. Emberi arc-ábrázolást bármelyik típuson találhatunk, de az arcos edény — mint az őskori emberábrázolású kerámia sajátos megnyilvánulása- sokkal szűkebb kategória. Csak az ember-alakos mintával díszített edények egy csoportja sorolható ide: azok az edények, amelyek az arc megjelenítésén kívül nélkülözik az emberi test egyéb anatómiai részleteinek (kar, köldök, emlő, sexus, stb.) ábrázolását. Románia területéről 17 újkőkori arcos edényt ismertetünk, amely hét különböző kultúrához illetve fejlődési szakaszhoz tartozik: A) kései vonaldíszes kerámia: I. Husi, Vaslui inegye; 2. Iacobeni, Iaçi m.; B) Vinèa- Tordos műveltség: ‘.5- 10. Turdas (Tordos), Hunyad m.; 11. Álba Iulia (Gyulafehérvár), Fehér m.; C) Tordos- Petreçti szakasz: 12. Tärtäria (Alsó ta tárlaka), Fehér m.; D) Boian műveltség ((:iulest i szakasz): 13. Greaca, Ilfov m.; E) Vftdastra műveltség: 14. Vädastra, Olt m.; F) Gumeínita műveltség (A, szakasz): 16. Crivat, Ilfov m.; (219) A. NTfU, o. c., SCIV 18, 1967, p. 549-561.; ID., Memoria Antiquitatis 2, 1970 (sous presse). (220) H. DUMITRESCU, о. c., SCIV 8, 1957, p. 60 - 63. (221) Ibid., p. 64 — 65. (222) A. NTfU, o. c., Danubius 2/3, 1969, p. 27. (223) I. NESTOR, Problèmes nouveaux en liaison avec le Néolithique de la République Populaire Roumaine. SCIV 2, 1950, p. 210.; ID., La culture de l'époque de la céramique linéaire en Moldavie. SCIV 3, 1951, p. 22.; VI, DUMITRESCU, o.c., SCIV 14, 1963, p. G) Cucuteni műveltség (A szakasz) : 16 — 17. Rugionasa, Iaçi m. Szembetűnő az arcos edények gyakorisága a Vinöa- Tordos műveltségben, melyhez csak a vonaldíszes kerámia meg a Tisza kultúra hasonlítható. Ami az ábrázolások technikai kivitelezését illeti, a plasztikus (domborműves) megmintázást legtöbbször bekarcolással, bevéséssel társítják, amihez még festés is járulhat. Arcábrázolást bármilyen edényformán találhatunk, de az is megállapítható, hogy a vonaldíszes kerámiában az arc leggyakrabban a palack alakú edényeken, a perem alatt fordul elő, a szakálháti csoportban pedig a nagy élelemtárló edények nyakán. Az újkőkori arcábrázolás, esztétikai, művészi értékén túl, az őskori ember számára mágikus-rituális tartalmat hordozott, értelme az istenség szimbolikus megjelenítése lehetet. Az „emberi” arc a védőszellem képét ábrázolja, mely -az egykori alkotók felfogása szerint- egyenértékű magával az istenséggel. Az arc ábrázolásának mágikus rendeltetése az, hogy az edényeket, pontosabban tartalmukat, az ábrázolt istenség oltalma alá helyezték. Az 53-55.; S. MARINESCU- BÎLCU, o. c„ SCIV 19, 1968, p. 395 — 422. — ID., dans le volume présent. (224) H. DUMITRESCU, Antropomorjnye izobraéenija na sosudah iz Trajana. Dacia 4, 1960, p. 31 — 52, fig 1 — 4, 5/3 — 5.; B. A. RYBAKOV, Kosmogonija i mifologija zemledeltzev eneolila II. SA 2, 1965, fig. 34 — 37. (225) N. ZAHARIA, Deux vases peints du groupe Horodistea-Foltesti découverts dans le district de Jassy, ArchMold 2/3, 1964, p. 439-444, fig. 1,
