Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 4. 1688 - 1848 - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 16. (Székesfehérvár, 1979)
Kállay István: Székesfehérvár város bíráskodásának XVIII. százado forrásai
A hóhér jövedelméhez — fizetésén kívül — végrehajtási díjak is járultak. Ilyenek voltak :6 A városi hóhér nem minden esetben tartotta magát ehhez az árszabáshoz. 1778- ban a veszprémi püspök panaszt tett Czách Jakab fehérvári hóhér ellen, aki karádi uradalmuk területén végzett fővételért és bélyegzésért 80 Ft-ot követelt tőlük. A püspök ezt sokallotta; kérte a várost, hogy 50 Ft-ot fizettesen vissza a hóhérral. A városi tanács ezt meg is tette.7 A városi bíróság előtt leggyakrabban, az eseteknek több mint felében, a lopás szerepeit. Ezen belül megkülönböztettek 60 Ft-on aluli és felüli lopást, amelyből az előző volt túlsúlyban. Ezt követte a káromkodás, istenkáromlás, a paráznaság, házasságtörés, a testi sértés. Ritkábban fordult elő becsületsértés és emberölés. Jóformán alig van adat csalásra, sodomiára, hatóság megsértésére, hamis levél gyártására, gyújtogatásra. A büntetések közül a székesfehérvári városi büntetőbíráskodás gyakorlatában főbüntetésként leggyakrabban a bottal, korbáccsal, közmunkával találkozunk. A botot mindig férfiak, a korbácsot mindig nők (ritkán gyerekek; kapták. A közmunkát a városi bíróság által elítéltek a tallósi javítóházban töltötték. Tartásdíjukat (napi 4 krajcárt) a városi pénztárból kellett fizetni.8 Ugyancsak elég gyakori volt a születési helyre való toloncolás, a városból való száműzés, a vessző és a börtön alkalmazása. Pénz- és halálbüntetésre a székesfehérvári városi bíróság ritkán ítélte a vádlottat, ritka volt a kaloda, utca- és piacsöprés (nők esetében) és a lenyírás. Ez utóbbit a szajhákkal szemben alkalmazták. Rendszerint elítélt férfiakkal hajtatták végre, büntetésként. A legritkább esetben fordult elő a katonának adás, a városháza udvarának tisztítása, a városi polgári előjogoktól való megfosztás és — becsületsértés esetében — a kiegyezés. Mellékbüntetésként börtön vagy közmunka esetében a kenyéren és vizen tartás, közmunka esetében esetleg a félévenként alkalmazott 32—64 bot, valamint a születési helyre való toloncolás. Előfordult, hogy az elítéltet a hét azon napján botozták meg, amelyen a bűncselekményt elkövette. Az elítélteken az ítéletet a városi alkalmazottak hajtották végre 6. Protocollum sessionale 1771—77. 1772. aug. 31. 7. Acta politica et juridica. Fase. 1778. júl. 10. 8. Ibid. Fase. 1782. sztpt. 5. és 1784. júl. 5. tortura fokozataiért 1 Ft akasztás, egyszerű fő vétel 12 Ft fővétel, égetéssel, kézlevágás 16 Ft fővétel és kerékrehelyezés 14 Ft kerékbetörés, karóbahúzás 18 Ft akasztott ember temetése 6 Ft orr-, füllevágás 6 Ft bélyegzés 4 Ft test fel négy elése 24 Ft kerékbetörés felfelé haladva 20 Ft 95
