Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 4. 1688 - 1848 - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 16. (Székesfehérvár, 1979)
Németh László: A székesfehérvári egyházmegye kialakulása (1688 - 1777) és első püspöke, Sélyei Nagy Ignác (1777 - 1789)
intézkedést látott bennük. De ahol a hazai joggyakorlatban egyházi szokásba ütközött a császár rendelete, ott Sélyei püspökből ellenkezést vált ki, még az esetben is, ha a császár rendelete haladó szelleműnek bizonyult. Végül hol az igazság VI. Pius pápa bécsi látogatása kapcsán Sélyei püspök magatartása körül? Tudvalévő, hogy a pápa 1782. márciusában Bécsbe utazott, azzal a szándékkal, hogy a császárt egyházellenes magatartásának megváltoztatására bírja. A magyar püspökök Bécsbe utaztak az egyház fejének köszöntésére.863 Novák Krizosztom, bakonybéli apát az apátsági naplóban feljegyezte a pápa bécsi látogatásának körülményeit. A fehérvári püspök a napló feljegyzése szerint „nem volt jelen a közismert ok miatt, a prímási meghívóra adott válaszát körözték. Ennek szövege kb. ez volt: ő bizony nem fog megjelenni, tudja, hogy nem szívesen látott személy, eddigi állásfoglalásához ragaszkodik, és végső soron úgy ítéli, hogy a pápai hatalmat meg kell nyírhálni.”884 Nagy Ignác püspöknek az irodája számára adott rendtartás szerint minden püspöki hivatalos levelet be kellett írni a protokollumba. Ezért vagyunk most abban a szerencsés helyzetben, hogy Sélyei püspök magatartását minden vonatkozásban felmérhetjük. A Novák Krizosztom által felhozott levél nem található a protokollumban. De nincs a prímási levéltárban sem. Ugyanakkor mindkét levéltárban megvan az a levél, amit Sélyei püspök Batthyány prímáshoz intézett, mielőtt a prímás Bécsbe, a pápához tisztelgésre utazott volna. Ez a levél nem valami hízelgő ugyan Sélyei püspökre nézve, de a Novák-féle kitételek nincsenek benne. A prímáshoz intézett levelet Sélyei azzal kezdi, hogy szívesen menne maga is erre a ritka történelmi eseményre, ti. a Szentatya fogadására Bécsbe, hogy a Szentatya lába elé boruljon, de az sem ismeretes előtte, hogy a pápa meddig szándékozik Bécsben maradni, és azt sem tudja kitalálni, hogy a püspökök utazásához Bécs mit fog szólni. Kéri a prímást, hogy tárja fel a Szentatya előtt a magyar egyházi élet nehézségeit, főképpen a házassági felmentések és az eltörölt szerzetek tagjai feletti joghatóság kérdését, és igyekezzék mindkét ügyben a pápától megnyugtató döntést kieszközölni. El kell ismernünk, hogy a püspök szolgai módon iparkodott Bécshez igazodni. Talán így remélte megnyerni a csász-ár kegyét a kezdet nehézségeivel küszködő kis egyházmegyéje számára, vagy egy jobb körülmények között lévő püspöki széket elnyerni.263 * 265 Tervek — eredmények és kudarcok Sélyei Nagy püspök nevéhez 12 éves püspöki működése alatt 11 önálló lelkipásztori státusz szervezése fűződik. Székesfehérvárott megalapítja a második, a felsővárosi plébániát. Nagy ambícióval és hivatástudattal, tele tervekkel veszi át az új egyházmegyét. Tervei közé tartozott főképpen a püspökhöz és az egyházmegye központjához méltó székház építése, a papnevelő intézet és öreg papok otthonának megalapítása, a pápai kinevező bulla értelmében. Terveinek útjában állt a szerényen dotált püspökség anyagi helyzete. Tervei közül a megvalósulás stádiumába csupán a püspöki palota építése jutott. Emiatt szükségesnek mutatkozott a volt préposti telek növelése. Az 1781-es egyez263. HERMANN, op. cit. 314. 284. KÖRÖS P. : A bakonybéli apátság története. (Budapest, 1904. 409. (A Pannonhalmi Szent Benedek rend története, 9. k.) 265. PrLT Archivum Eccl. novum, Batthyány Acta suffraganeorum. Prot. I. 802—815. 86
