Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 4. 1688 - 1848 - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 16. (Székesfehérvár, 1979)
Németh László: A székesfehérvári egyházmegye kialakulása (1688 - 1777) és első püspöke, Sélyei Nagy Ignác (1777 - 1789)
egyházi közigazgatásban, egyházi és állami jogban egyaránt járatos személyt nyert.234 Sélyei Nagy Ignác li2 éves egyházkormányzati működésére a gyakorlati jogtudós és az egyházszervező nyomja rá a bélyegét. Az új egyházmegye törvényalkotója Protokollumaink pontosan megőrizték azokat a paragrafusokba foglalt szabályzatokat, amelyekkel Nagy püspök az új egyházmegye működését elindította, szerveinek feladatait, jogait szabályozta. Első dolga, hogy az egyházmegyének beosztást adjon. Az eddigi 3 esperesi kerület helyett 8 esperesi kerületre osztotta fel az egyházmegyét, és ezeket két főesperesi kerületbe sorolta. Ezek nagyjából a középkori Archidiaconatus Albensis és Archidiaconatus Budensisnek felelnek meg.235 Augusztus 20-án foglalta el püspöki székét, október hónapban már közzéteszi papnövendékei számára írt fegyelmi szabályzatát. A 18 folio oldalra terjedő szabályzat az egyházmegye központjától távol, a Pesten tanuló növendékek számára pontos munka- és napirendet, továbbá a lelki felkészüléshez útmutatást nyújt.236 237 238 239 1777 őszén keletkezett az esperesek számára írt dekrétuma. Kötelezi espereseit, hogy esztendőnként vizitálják meg kerületeik plébániáit a felvett jegyzőkönyvet terjesszék fel a főespereshez. Pontokba szedve felsorolja a vizitáció anyagát. „Amit az egyházjog a papok életéről, tisztességéről rendel, mindannak megtartására buzdítsatok, de ha kell, hivatali szigorral is kényszeritsetek.’'»a7 1778. február 5-én kelt a lelkipásztorkodásban működő papok számára írt dekrétuma az előbbihez hasonló terjedelemben.'^8 Melléklete a 600 kérdésből álló egyházmegyei katekizmus, amit a papok a gyermekeknek és felnőtteknek tanítani kötelesek.23 Ä Papjai számára a jogász püspök a papi kötelességet röviden így fogalmazza meg: pro beneficio officium! Javadalmadért dolgozzál meg! Sélyei püspöknél a rend és fegyelem követelése kapcsán ez visszatérő gondolat. 234. A bécsi nunciaturán 1777. március 13-án tett tanúvallomást Bernáth György udvari jószágigazgatási titkár, Bíró Márton volt bécsi ágense a püspöki kinevezés előtt szokásos kánoni vizsgálat kapcsán. A tanú bizonyítja, hogy a jelölt püspökei mellett dicséretesen tevékenykedett. Ismeri jól Nagy Ignácot, hisz maga is szolgált mindkét püspök udvarában. Dicséri tudományát, hitét, jámborságát, a csorbíthatatlan hit érdekében kifejtett lelkes munkáját. Felemlíti, hogy a jelölt a prépostsági javadalmán plébániát létesített. A tiszta hit terjesztésére a nép számára könyvet fordított magyar nyelvre. Tudománya, erkölcsi élete, az emberekkel való érintkezése példás. Minden munkakörben megállta a helyét, és jó benyomást hagyott maga után. A tanú meggyőződése, hogy nagyon alkalmas egy egyházmegye vezetésére, és annak nagy hasznára válik. Az egyházmegye felállításával kapcsolatban a királyi kamara megállapította, hogy tizennyolcezer forint folyik be Fejér és Pilis megyében esztendőnként tizedből, amiből háromezer a papnevelés terhe. De a tanú nincs meggyőződve arról, hogy a püspöknek valóban meglesz-e a tizenötezer forint jövedelme. Másnap Franyul Márk modrusi kanonok, protonotárius tesz vallomást a nuncius előtt. Franyul annak idején Bíró Márton püspök kinevezésekor is informátorként szerepelt. Mint vallja, előrehaladt a korban, 5 hónappal lépte túl a 80. évét. Tizenöt éve ismeri Nagy Ignácot. Információja inkább az egyházmegyéről ad tájékoztatást, mint a püspökké dezignált Nagy Ignác személyéről. Vallja, hogy a katedrálisnak kijelölt templom kívülről rendben van. de belülről javításra és díszítésre szorul. Hallotta a kiszemelt püspöktől, hogy a katedrális céljaira a királynő néhány ezer forintot juttatott, és azt is. hogy a Pozsonyba szállított Szent István fejereklyéjét a királynő Fehérvárnak szánja. Püspöki lak gyanánt egyelőre a préposti ház fog szolgálni, de a püspöki méltóság számára nem megfelelő az épület. Ügy tudja, hogy a királyi kegy tízezer forintot juttatott erre a célra. Megemlíti az új egyházmegye területének a nagyságát, hatvap plébániáról tud. Szeminárium nincs, és kérdés, hogy miképpen létesül. A processus införmativus pontosan közli a püspök személyi adatait. (Archivum Vaticanum Congregationis Consist. Processi. Anno 1777. vol. 173. ff. 25—52.). 235. AEA I. 129—130. 236. Ibid. 133—141. 237. Ibid. 149—155. 238. Ibid. 165—187. 239. Ibid. 183—194. 80
