Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 4. 1688 - 1848 - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 16. (Székesfehérvár, 1979)
Somkuti Éva: Székesfehérvár betelepítése a XVII. század fordulóján (1688 - 1703)
Somkuti Eva SZÉKESFEHÉRVÁR BETELEPÍTÉSE A XVII. SZÁZAD FORDULÓJÁN (1688—1703) A város felszabadulása 1688 május 19-én Székesfehérvár végleg felszabadult a török uralom alól. Ezt a dátumot tekinthetjük a második városalapítás időpontjának, hiszen a török fosztogatás, a harcok, a járványok hosszú évtizedei után a várost puszta romhalmaz és kis számú lakosság jelentette, itt kellett tehát a békés életet, az újjáépítést elkezdeni. A felszabadult város történetének első hosszabb szakasza az a 15 esztendő, amely a török kiűzésétől a Rákóczi-szabadságharc kezdetéig, 1703-ig telt el. Ekkor társadalmi-gazdasági téren is, a kulturális, nyelvi helyzetben is változások állnak be, újabb tendenciák kezdenek érvényesülni, a betelepítés, illetve a betelepedés mértéke a nemzetiségi összetétele is más arányokat ölt. A város első katonai parancsnoka báró Areyzaga János ezredes volt, aki 400 német katonával vonult be Fehérvárra.1 Mellette Werlein János István, a budai kamarai adminisztráció inspektora és Herdegen János Lénárt budai provizor képviselték az első hetekben a hivatalos polgári hatalmat. A város tehát a bécsi udvari kamarától függő budai kamarai adminisztráció illetékessége alatt állt, ahogy ez a törököktől visszafoglalt területeken általános volt.2 Június 8-ig Herdegen látta el a provizori teendőket, ekkor visszarendelték Budára, októberig Kränzer Gábor kamarai kancellista lett az itteni kamarai ügyek intézője helyettes provizori minőségben.3 Kränzert a budai kamarai adminisztráció megbízatása alól felmentette, a székesfehérvári provizorátus vezetésével pedig ideiglenesen Hochburg János Miklós győri élelmezési prefektust bízta meg.4 5 6 1689. június 14-én a bécsi udvari kamara Vánossy Lőrincet nevezte ki harmincadosnak, aki egyben a provizorátus ügyeit is átvette.5 6 Közben a katonai parancsnokság is változott: Areyzaga 1688. június 12-én hagyta el Fehérvárt, utána báró Welsperg volt az ideiglenes városparancsnok, majd 1688 júliusában báró Cheverelli Ferenc Károly ezredest nevezte ki a haditanács a város katonai parancsnokának. Mind a három városparancsnok mellett helyettesként Bisterzky Péter Pál őrnagy működött.« Kränzer Gábor javaslatára a budai kamarai adminisztráció inspektora Tőtősy Lászlót nevezte ki a város első bírájának, 1688 június 10-én pedig megalakult a magisztrátus.7 A polgárság 1688. május 23-án Bende 1. JENEI K. : Székesfehérvár a török uralom megszűnése után 1688—1690 között. Fejér megyei Szemle (Székesfehérvár 1968/173.) 2. Ibid. 174. 3. Ibid. 176. 4. Ibid. 185. 5. Ibid. 186 6. Ibid. 178—179. 7. Ibid. 177. 7
