Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 4. 1688 - 1848 - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 16. (Székesfehérvár, 1979)
Németh László: A székesfehérvári egyházmegye kialakulása (1688 - 1777) és első püspöke, Sélyei Nagy Ignác (1777 - 1789)
gomi kanonokot vette maga mellé szakértőként. Richwaldszky kanonok két alternatív tervet is kidolgozott ezek mindegyikében az újonnan felállítandó püspökségek között szerepelt Székesfehérvár.2117 Az esztergojhni egyházmegye feldarabolása 1776-ban megtörtént, amikor Besztercebánya, Szepes és Rozsnyó püspökségeit megalapították. A székesfehérvári és a szombathelyi egyházmegyék megalapításával a veszprémi és a győri egyházmegyék területének felosztására került sor 1777-ben. A székesfehérvári püspökség és káptalan királyi alapítólevele egyaránt 1777. február 17-én kelt.217 218 Az alapítólevélben a királynő hivatkozik elődjeinek, a magyar királyoknak a példájára, a főkegyúri jogra, ami őt, mint „apostoli királynőt” az egyházmegyék rendezésének jogával is felruházza, a gondoskodásra és buzgólkodásra, amit az igaz hit előmozdítására és terjesztésére mindenkor kifejtett. Az egyházmegye alapításában így ötvöződött az egyház legbensőbb életébe is beavatkozó fejedelmi abszolutizmus, az államtanácsosok febronianista nézetei, a magyar történeti múltban gyökerező jogi határkérdések egyház és állam között, Mária Terézia mélyen vallásos lelkiségével.219 220 A királynő a 62 plébániát felölelő egyházmegye határait is kijelölte. Az egyházmegye területéhez csatolta egész Fejér megyét és Pilis megyéből azokat a területeket, amelyek az alapítás előtt a veszprémi egyházmegyéhez tartoztak. A püspökség anyagi ellátására rendelte a fehérvári prépostság sárkeresztúri és tési birtokait, azokat a tizedeket, amelyeket az alapítás előtt Fejér és Pilis megyékben a veszprémi püspök élvezett, továbbá az eltörölt jezsuita rend Székesfehérvárott lévő szőlőjét a hozzá tartozó házzal és pincével együtt. A püspököt kötelezte háromezer forint befizetésére a papnövendékei neveltetési költségeire a budai egyetem mellett felállított generális szeminárium pénztárába.2211 A királynő az új egyházmegye katedrálisa számára rendelte a fehérvári tizedet, amit annak előtte az esztergomi érsek élvezett, ezenkívül az eltörölt jezsuita rend fehérvári temploma javára tett alapítványokból hatezer forintot juttatott a katedrális rangra emelt plébániatemplomnak.221 A püspökségével egy időben kelt a káptalan alapítólevele. A királynő a hattagú káptalan számára Sukoró, Pákozd, Etyek, Gyúró és Sóskút birtokaiit rendelte, melyek a jezsuita rend feloszlatása előtt annak komáromi rendháza birtokában voltak. Mindezek mellett az egyházmegye céljaira négyezer forintot222 223 juttatott a káptalan kezéhez, hogy azt a püspök ellenőrzése mellett kezelje. VI. Piusnak a székesfehérvári egyházmegyét megalapító apostoli bullája 1777. június 17-én kelt. A pápa a fentebb mát felhozott okokra hivatkozott az egyházmegyék felosztását és az új egyházmegyék alapítását illetően. A veszprémi egyházmegye terhét annak hatalmas méretei miatt egyetlen pásztor viselni nem volt képes — állapítja meg a bulla —, a mező terjedelme miatt nem lehetett meghallani a pásztor szavát. A pápa ezért teljesítette a királynőnek a veszprémi egyházmegye felosztására és a székesfehérvári egyházmegye felállítására vonatkozó kérelmét.228 217. BOROVI I.: op. Cit. 116. 218. Az egyházmegye alapítására vonatkozó levélváltások: OL 6244., 4111., 5090., Canc. 569. — Királyi alapítólevelet közli: PAUER J. : op. cit. 212—227. 219. TOMKO J. : Die Errichtung der Diözesen Zips, Neusohl und Rosenau (1776) und das Königliche Patronatrecht in Ungarn. (Wien. 1968.) — SZEKFU Gy. : op. cit. 554—557. 220. PAUER J. : op. Cit. 213—214. 221. Ibid. 219. 222. Ibid. 225. 223. A pápai bulla teljes szövegét közli PAUER J.: op. cit. 230—237. 78
