Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 4. 1688 - 1848 - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 16. (Székesfehérvár, 1979)
Németh László: A székesfehérvári egyházmegye kialakulása (1688 - 1777) és első püspöke, Sélyei Nagy Ignác (1777 - 1789)
a kóruson énekelt. A magyar templomban évről évre magyarul énekelték a „Jeremiás siralmait”. A feltámadási körmeneten a szertartást vezető plébános kezdte latinul énekelni: „Surrexit Christus hodie”. A kar és a diákok zenekari kísérettel folytatták, és énekeltek az egész körmenet alatt.152 Minden jelesebb ünnepen megszólalt a kóruson a zenekar. Ez a körmeneteknek is elmaradhatatlan kísérője.153 Csupán akkor hiányoztak a zenészek, amikor azért „teszik le a lantot”, mert a város szenátusa és bírája nem hajlandó fizetni őket.154 Megfelelő díjazás ellenében a plébános engedélyével a zenekar rendkívüli szereplést is vállalt. Vánossi fizette őket, amikor a ferenceseknél rorátékon szerepeltek. Iskolai ünnepségeken is emelték az ünnep fényét. Az egyes diákcsoportok zenekari kísérettel vonultak be a templomba a saját ünnepükön. A zenekarnak az a kiemelkedő szereplése nem találkozott a házfőnök helyeslésével, amikor engedély nélkül ment el báró Smidegg Frigyes és egy Széchenyi gróflány eskövőjére. A plébános nagy bosszúságára ekkor két héten keresztül csak csendes misék voltak. De a muzsikusoknak semmi bántódásuk nem eseitt, mert a magisztrátus védelmébe vette őket.155 156 A búcsújárás igen közkedvelt ájtatosság volt minden plébánián. A környékbeli falvakban a búcsú ünnepére körmenetben vonult a nép papja vezetésével, és a kánoni látogatás alkalmával az esperes pontosan rögzítette, hogy a vizsgált plébánia hívei melyik szomszédos plébániára mentek búcsúra. Az egyéb könyörgő körmenetek nagyjából ugyanúgy megtalálhatók a vidéki plébániákon is, mint Székesfehérvárott a jezsuitáknál. Kereszltúti ájtatosságot csak ferences plébániákon tartottak. Néhány helyen szokásban volt az újholdvasárnapi körmenet. Csákváron délben közös imát mondtak a templomban a kántor vezetésével.166 Érden nagypéntektől aratásig pénteki napon a templomba mentek és tartózkodtak a köznapi munkától.157 Adonyban szombaton délután már nem dolgoztak, hanem litániára mentek, és a rózsafüzért imádkozták, amint ezt az 1739-es pestis idején fogadták.158 Tárnokon sem dolgoztak már szombaton délután, de ezt az időt dőzsöléssel töltötték el. Az esperes figyelmeztette őket, hogy a szombat délutáni munkaszünet arra való, hogy a templomban a litániát és a rózsafűzért imádkozzék.159 Válban a hívek elvégzik a húsvéti szentgyónásukat, de a filliákban az esperes megállapítása szerint a protestánsok annyira megrontották a katolikusokat, hogy ha büntetésitől nem félnének, elhanyagolnák. A csákvári pap szigorúan megkövetelte, hogy hívei vasárnapokon templomba járjanak. Akit ezen a téren hanyagságon csípett, a templom kapujában botbüntetésben részesítette.160 Panasz volt a ráckeresztúriakra, hogy a pap előtt alig veszik le a süvegüket, és néhányan még a vasárnapi mise alatt is a kocsmában ordítoznak. Az esperes szigorúan meghagyta a kocsmárosnak, hogy vasárnap ne merészeljen nyitva tartani és bort mérni.161 Bicskén az volt a panasz, hogy a református bíró az esküdtekkel a mise alatt gyűlésezett, és így a miséről távol tartotta a katolikus elöljárókat is.162 152. Diarium: 1705. ápr. 11. 153. Tubis et tympanis in choro adhibitis... 154. Diarium: 1707. május 3. Plébánia templomban csendes mise „ob non solutos musicos pro tribus Ungaricis a Senatu et Judice Germanico.” — „Post prandium pariter Lytaniae nullae ob defectum Musicorum.” 155. Diarium : 1733. nov. 11—24. 156. Can. vis. Distr. Alb. 1747. 131. 157. Ibid. 240. 153. Ibid 257. 159.. Ibid 213. 160. Ibid 132. 161. Ibid 227. 162. Ibid 188. 70
