Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 4. 1688 - 1848 - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 16. (Székesfehérvár, 1979)
Németh László: A székesfehérvári egyházmegye kialakulása (1688 - 1777) és első püspöke, Sélyei Nagy Ignác (1777 - 1789)
napos szentségimádást 1702-ben vezették be. Az egyes imádási órákat különböző céhek tagjai vállalták.140 Sorshúzással döntötték el, hogy melyik céh mikor végzi szentségimádási óráját. Az így meghatározott rendet évtizedeken keresztül fenntartották. Csupán annyit változtattak, hogy az újabb jelentkezők kedvéért a reggel hatórai kezdetet öt órára vitték előbbre, és a déli 11-től 1 óráig terjedő órákra a diákok helyett újonnan jelentkező céheket állítottak be imádásra. Nagyböjt minden szerdáján a plébániatemplomban a magyarok számára Miserere, nagyböjti ájtatosság volt magyar beszéddel, szentségi áldással, pénteken a rendi templomban a német hívek számára németül ugyanez.1411 Szent Józsefkor körmenet volt a Szent József-kápolnában, itt először magyar beszéd, majd mise, utána német beszéd és végül a körmenet visszatért a templomba. Virágvasárnap előtti szombaton körmenet volt a Szent Sebestyén-kápolnához a másnap szentelendő barkákért, amiket imádkozva vitt be a hívő sereg a templomba. Virágvasárnap barkaszentelési körmenet volt. Nagyszombat este pedig feltámadási körmenet. Szent Márk napján búzaszentelő körmenet volt. Húsvét után a plébános és a munkatársa elindult a városba, összegyűjtötte minden gyónóköteles hívőtől a gyónócédulát, és ellenőrizte, hogy kik nem végezték el a húsvéti gyónásukat. A plébános megjegyzi, hogy nem hiábavaló munka ez, mert sok egyént találtak, akik régóta nem végezték el gyónásukat.112 Az egyházmegyei hatóság 1751-ben kötelezővé tette minden plébánián a gyónócédulák alkalmazását. Május 3-án körmenetet vezettek a jezsuiták Székesfehérvárott a Szent Józsefkápolnába, az 1739-es nagy pestisjárvány után a Szent Sebestyén templomba.141 142 143 Május 5-én Szent Keresztre ment zarándoklat.144 Május 19-én, a város felszabadulásának az évfordulóján a város fogadalmi körmenetét tartották. A három keresztjáró napon körmenetet vezettek a karmelitákhoz, a ferencesekhez és a rendi templomba. Pünkösd hétfőn a ferencesek bodajki zarándoklata volt. Szentháromságkor a sáskajárás elhárítására a város fogadalmi körmenetét tartották a budai kapu előtt álló Szentháromság szoborhoz, ahol tábori misét mutattak be. Űrnapján, a nyolcadba eső vasárnapon és az ünnep nyolcadán ünnepélyes körmenet vonult végig a virágokkal díszített városon.145 Július 2-án körmenet ment a budai kapun kívül álló Szűz Mária szoborhoz, ott tábori mise volt. A Szent Donát-kápolna felépítése után a Szent ünnepét, augusztus 8-át követő vasárnapon a szőlőhegyi kápolnába vonult körmenet. Reggel 5 órakor indult a plébániatemplomból, ott szentmise, majd visszatértek a plébániatemplomba. Szent István ünnepén a városalapító Szent Király tiszteletére volt körmenet. Kisboldogasszonykor a jezsuiták vittek zarándoklatot Bodajkra. A diárium írója szerint 1703. július 2-án kb. 1000 személy vett részt a zarándoklaton. 141. HERMANN E. : A katolikus egyház története Magyarországon. (München, 1973.) 333. 142. Diarium: 1740. május. 5. 143. Diarium: 1739. május 19. 144. Diarium: 1738. május 5. Néhány jámbor polgár kezdte a szentkereszti (Pilis) búcsújárást. Zászlót is készítettek maguknak. Az idén a plébános elengedte velük a magyar kántort is, sőt a zarándokokat a plébánia és a rendi templom harangjainak zúgása közben vezette be az egyik atya a városba. Kifejezték szándékukat, hogy a jövő évben papot kérnek a zarándoklat vezetésére. 145. Űrnapján és a nyolcadba eső vasárnapon négy úrnapi sátrat állítanak, mégpedig úrnapján a ferenceseknél, a kármelitáknál, a Szent István-templomnál és a főispán házánál, vasárnap a városparancsnok házánál, a harmincados hivatalnál, a városháza és a főispán háza előtt. A körmenet útvonalának részletes leírása: Diarium: 1702, jún. 11. A körmeneten résztvevők sorrendje uo. Látványos külsőségeket alkalmaznak a körmeneteken. Gyermekeket szerepeltetnek angyaloknak (genii) öltöztetve. Diárium: 1721. iún. 4.: „pueri ex utraque schola comice induti perrabant versus germanice et hungarice.” — Mindegyik oltárnál imádságos verseket szavalnak. Ezeket a principisták magistère írta. — 1733. jún 3.: 18 gimnazista zászlóval és kivont karddal megy a katonaság előtt. — Hosszú küzdelem folyt azért, hogy a körmeneten résztvevő katonaság díszlövéssel járulhasson hozzá az ünnep jelentőségének kidomborításához. 68
