Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 4. 1688 - 1848 - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 16. (Székesfehérvár, 1979)
Németh László: A székesfehérvári egyházmegye kialakulása (1688 - 1777) és első püspöke, Sélyei Nagy Ignác (1777 - 1789)
Viszont a plébános újabb tiltakozását váltotta ki, hogy 1740-ben bevezették a Csodatevő Prágai Kisjézus tiszteletére az új ájtatosságot. A plébánost kérték fel az ünnepi funkcióra, ö el is végezte a misét és a litániát is, majd tiltakozó levelet küldött P. Amatus kármelita főnöknek. Ebben kifejtette, hogy a szolgálat elvállalása részéről nem jelenti azt, hogy az új szobor felállítására az engedélyt is megadja. Ez egyedül az ordinárius hatáskörébe tartozik a Tridentinum döntése értelmében.71 72 A rendházban működő atyák számára vonatkozóan kevés adat áll rendelkezésünkre. A harmincas években legkevesebb négy páter tartózkodott Fehérvárott.7 2 1764-ben 10 páter kapott gyóntatási joghatóságot a veszprémi püspöktől.73 Vidéki lelkipásztori szolgálatuknak csekély nyoma, hogy 1748-ban a veszprémi püspök joghatóságot adott P. Taddaeusnak, hogy Hantos, Kér, Szentmárton és Töbörzsök pusztákat ellássa, majd 1764-ben P. Lászlónak, hogy Nagyláng, Kisláng, Csősz és Soponya helységekben „tam in spiritualibus quam in materialibus” adminisztrátorként működjék. Csór község plébániáját 1758-as adatunk szerint évek óta ellátják.74 A Fejér megye területén működő szerzetesek közül még ki kell emelnünk a bősnyák ferences rendtartomány tagjait. Már a török megszállás éveiben lelkipásztori gondozásban részesítették a Duna vonalán letelepült délszláv híveiket.75 Gyér forrásanyagunk alapján feltehető, hogy Ercsiben, Érden, Perkátán és Tökölön vándorkodó lelkipásztori szolgálatuk folyamatos volt, vagy pedig csak rövid időre szakadt félbe a felszabadító háborúk idején.76 Bíró Márton püspök több kifogásolnivalót talált munkájukban. Ezért a vezetésük alatt álló plébániákat a század közepéig egyházmegyés papokra bízta.77 A kapucinusok a Hochburg család által német telepesekkel benépesített Mórra 1695-ben érkeztek. P. Vilibald az első móri kapucinus lelkipásztor itt csak néhány nyomorúságos viskót talált, amiben kálvinisták laktak.78 Ezektől merev elutasításban részesült. A katolikus földesúr támogatása jelentett számára segítséget. Az 1726-os jövedelemösszeírás elég szűkös viszonyokat rögzített a kapucinusok templomáról és rendházáról. Templomukban ugyan három oltár volt, de csak egyetlen kehely.79 A község lakossága mindeddig semmiféle anyagi támogatással nem járult hozzá a plébánia fenntartásához. Rögzítették tehát a párbért. A móri kapucinusok rövidesen a környék katolikusait, főképpen a németek által betelepült helységeket is gondozták. Bodajkon is rendházat építettek, és a kegytemplom mellett működő plébániát adminisztrálták.80 Ellátták ezenkívül Csákberényt 1750-ig, de pasztoráltak Csákváron, Pusztavámon, Csókakőn, Fehérvárcsurgón, Sőréden és Bakonysárkányban is.81 Ez utóbbit plébániává szervezése után is ellátták.82 Fehérvárra gyakran meghívást kaptak a jezsuitáktól ünnepi alkalmakra ünnepi szó71. Ibid. 1740. dec. 26. 72. Ibid. 1735. febr. 3-án négy karmelita vendég a jezsuitáknál. 73. VPL Protocoll. Epp. XIX. 113. 74. Szfv. PL Protocoll. Distr. 119—121. 75. JENEI K. : A délszláv betelepülés előzményei és folyamata Fejér megyében. VEAB Értesítő (Veszprém, 1976) 191—92. 76. UNYI B.: sokácok-bunyevácok és a bosnyák ferencesek története. (Bp. 1947) 254. Benlics (Bénliyity) Máté bérmaútja során elérkezett 1656-ban megyénkbe. Jelentése: Sacra Congr. De Propaganda Fide LT. Codices Irregestratae. Közli: Miroslav Prenrou: Archivum Franciscanum. 1924. 77. A püspök indokait közli a Helytartótanáccsal: VPL Prot. Epp. Fasc. 7. pag. 393. Can. Vis. Distr. Alb. 1747. Érd: 243. Perkáta: 311. 78. FREY J. : A kapucinusok Mórott 1695—1945. (Bp. 1945) 6. 79. VPL. Conscr. Prov. Paroch. Fase. I. 80. A kapucinusok által vezetett mindkét plébániát személyesen vizítálja Bíró Márton püspök. Can. Vis. Distr. Alb. 1747. 369—412. 81. FREY J.: op. cit. 8. 82. 1816-ig a plébánia a kapucinusok kezelésében marad. 60
