Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 4. 1688 - 1848 - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 16. (Székesfehérvár, 1979)
Fallenbüchl Zoltán: Az újkori államigazgatás kezdetei Székesfehérvárott
igazgatással. Előbb a Magyar Kamara a felügyeleti szerv, majd 1724-től a Helytartótanács: maga a város, minit szabad királyi város középfokú igazgatási szerv szerepét tölti be.67 Az államigazgatás rá eső részében szerepe tehát nőtt. A Helytartótanács területi szervei, a tartománybiztosságok beosztásakor Fejér megye és Székesfehérvár a budai kerülethez kerülnek. Ez ismét megerősíti Fehérvárnak Buda felé orientáltságát, mert Pozsony után Buda lesz a másodlagos központ a város számára. Buda e viszonylagos közelsége egyébként Székesfehérvár vezető társadalmi rétegének, a patrieiusságnak Budához való kapcsolatát is erősíti. A Vannosi család egyik tagjának szereplése Buda városbírói tisztében egyik jele ennek a folyamatnak.57 58 59 60 61 De mutatja e kapcsolatokat az anyakönyvek tanúsága is. A Hiemerek, Vicentiek, Üblacherek mindkét városban otthonosak. Ez a folyamat az évtizedek során erősödik. 1733-tól kezdve a közigazgatási, katonaállítási és hadellátási ügyekben a Helytartótanácson, gazdasági és földesúri ügyekben a Kamarán keresztül történik a város értesítése a királyi leiratokról, rendeletekről. Személyes kontaktus a városi vezetőség és a Magyar Kamara tisztviselői között főként a tisztújítások alkalmával létesült. Pozsonyból ilyenkor rendszerint egy-egy tanácsos jön le Fehérvárra hivatala képvisletében. Miután 1733 óta a Kamaránál külön bizottság foglalkozott a városi ügyekkel, ez előbb véleményező szerv, mely egyideig inkább ismerkedik a városok helyzetével, utóbb azonban egyre erősebben irányító szerepet játszik; az 1740-es évektől kezdve Fehérvárott is érezhető a Kamara gazdaságirányító törekvése.6« A kamarai tisztviselők személyes kontaktusa a város irányításával nem mindig súrlódásmentes. Az 1753 áprilisában Fehérvárra küldött Wajay báró kamarai tanácsos biztosi szereplése jól mutatja ezt. Wajay ellentétekbe keveredett, dolgavégezetlenül tért vissza Pozsonyba. Végre is a Magyar Királyi Kancellária követelésére újra visszaküldték oda, hogy előírt feladatát elvégezze.6'1 A kiküldetésekre menő kamarai tisztviselők általában gyakran hajlottak a követelődzésre a fogadó várossal szemben. Éppen egy ilyen Fehérvárott történt eset kapcsán szegezi le a Kamara tanácsa szigorúan: mi az, ami a kiküldöttnek jár.62 Természetesen, a Kamara, mint a városok vagyonosodásának és kiépülésének támogatója, segítséget is nyújtott a városoknak vitás ügyeikben. így kapott Székesfehérvár 1753 és 1754 folyamán támogatást a Kamarától a tervezett Szentháromság szobor építése körüli, és a város egyik, a helyőrség által is igényelt rétje körüli vitában Lobkowitz gróffal, a főhadparancsnokkal szemben.63 Az államigazgatás számára a XVIII. században, az írásos adminisztráció nagyterjedelművé válásának korszakában fontos kérdés a közlekedés gyorsasága. A pos-57. KALLAY I. : Szabad királyi városok gazdálkodása Mária Terézia korában. (Bp. 1972) 18. 35. Vanossi Ferenc Kristóf 1711-ben került Buda város szolgálatába, mint szindikátus. 1727—1737 közt állt a város élén ; meghalt 1739-ben. Ld. : BANRÉVY GY. : Az iratkezelés Budán és Pesten 1686—1873. Levéltári Közlemények (1934) 32., és SCHMALL L.: Adalékok Buda és Pest történetéhez. II. köt. 245—247. továbbá Buda, Várplébánia anyakönyvei. Székesfehérvárott 1722. dec. 5-én a kereszteltek anyakönyvében mint apa feltűnik egy Vanosi György „habitans in suburbio Budensi” — aki nem azonos a budai városbíróval, de bizonyosan ugyanennek a rokonságnak a tagja. 59. Buda és Székesfehérvár anyakönyvei alapján; részint DR. ANDRÁSFALVY KAROLY szíves családtörténeti adatközlései alapján is. 60. KALLAY I.: op. Cit. 17—19. 61. Orsz. Ltr., MKL, Protoc. Camer. Cons. 1753, fol. 526, 532, 544, 1142. 62. Ibid. 1754, fol. 922. 63. Ibid. 1753—1754. évek. 37
