Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 4. 1688 - 1848 - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 16. (Székesfehérvár, 1979)
Fallenbüchl Zoltán: Az újkori államigazgatás kezdetei Székesfehérvárott
Fallenbüchl Zoltán AZ ÚJKORI ÁLLAMIGAZGATÁS KEZDETEI SZÉKESFEHÉRVÁROTT Székesfehérvár, amely a középkori államalapításkor az ország közigazgatási centruma volt, főváros jellegét ugyan már az Árpádkorban elveszítette, de mégis a török hódoltság koráig Magyarország egyik legjelentősebb városa maradt. A székesfehérvári prépost árpádházi királyaink idején az ország alkancellárja; mel'ette káptalani hiteleshely működik. Fehérvár így fontos igazgatási központ akkor is, amikor az uralkodók már nem ott tartják udvarukat. Az Itália felé vezető útvonalon fekvő város átmenő forgalma a török hódítás következtében leapadt, majd megszűnt, lakossága elszéledt vagy elpusztult, jelentőségét csupán stratégiai fontosságú vár-helyzete tartotta fenn: határvárrá változott török kézen. A hódoltságtól szabadon maradt királyi Magyarország közlekedési főtengelye a Pozsonyon át vezető Dunavonal, amely a későbbiekben végig meghatározó szerepet játszik. De mint határvár Székesfehérvár még mindig eléggé fontos volt ahhoz, hogy amikor ütött Buda felszabadításának órája, a haditervek készítői előtt egyideig kétséges volt, hogy ne Fehérvárt foglaljáke vissza előbb ?i Székesfehérvár viszonylag későn, csaknem két évvel Buda után szabadult fel a török alól. Ekkor már világossá vált, hogy stratégiai jelentősége is másodlagos: ez határozta meg igazgatásának további sorsát. A visszafoglalás után kezdetét veszi az egyházi és a világi igazgatás megszervezése. A katolikus plébániát, mint a legtöbb felszabadított városban, a Jézustársaság tagjai látják el. A világi igazgatás az első hónapokban katonai jellegű: minden ügyben a várparancsnokok intézkednek legfelső fórumként. A felszabadított terület váraiban az első időkben a parancsnokok a hadihelyzet következtében gyorsan váltakoztak. Később, a hadszíntér fokozatos távolodásával, a parancsnokok stabilizálódása figyelhető meg. Hatáskörük akkor már egyre inkább a szorosan vett katonai ügyekre koncentrálódik: a hadellátási teendőket az Udvari Kamara és a Haditanács Bécsből kiépített szervezete intézi, a pénzügyigazgatást — mely e területeken szorosan kapcsolódik a hadellátáshoz — az Udvari Kamara által a felszabadított területek részére létrehívott területi szerv, a Budai Kamarai Adminisztráció. Nem csupán a katonai parancsnokság, de a hadellátási szervezet és az adminisztráció tisztjei illetve hivatalnokai közt általában kezdettől sok a súrlódás, mivel a hatáskörök egészen pontos meghatározása nemcsak kívánnivalót hagyott maga után, de a hadszíntér viszonylagos közelségében nem is mindig volt lehetséges. Székesfehérvár visszafoglaló ja és első várparancsnoka, Areyzaga János báró — ki nevét Areycaga-nak írta — is csak rövid ideig maradt ebben az állásában; 1691-ben már helyettes budai 1. MESZLÉNYI A.: Buda felszabadítása. (Bp. 1936.) 147—148. (Bubics Zs., Fraknói V. és Károlyi A. művei nyomán) és HÖMAN B.-SZEKFÜ GY.: Magyar történet. IV. (Bp. 1935.) 211. 27
